Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Grekov; B. D. : Hogyan hajtjuk végre a J. V. Sztálin "Marxizmus és nyelvtudomány" c. munkájában kitűzött feladatokat 309
F ET,ADATUNK SZTÁLIN „MARXIZMUS ÉS NYELVTUDOMÁNY" C. MŰVE UTAN 311 Abban, hogy a Történeti Intézet ezeket a feladatokat megvalósíthatta, nagy szerepet játszottak a viták és a történelem legfontosabb problémáinak megvitatásai Sztálin elvtárs munkáinak megvilágításában. A „Marxizmus és nyelvtudomány" című munka megjelenése óta eltelt egy év során a Történeti Intézetben több mint tizenöt ülést, gyűlést és elméleti konferenciát tartottak azokról a kérdésekről, amelyek közvetlenül kapcsolatosak. Sztálin elvtárs nyelvtudományi munkáival. Ezek a viták megmutatták, hogy a nyelvtudományban található hibák felütötték fejüket a történettudományban ás, a leegyszerűsítés és a vulgarizálás formájában. így például a Porsnyev professzor cikkeiről folytatott vita során, amely az •európai középkor történetének legfontosabb kérdéseivel foglalkozott, Sztálin elvtárs munkáinak alapján komoly hibákat tártak fel a történelmi materializmus egyes elméleti tételeinek értelmezésében, valamint a középkor számos konkrét problémájának megoldásában. Egyes történészek, akik kritikátlanul foglaltak állást Marr elméletéhez, számos komoly hibát követtek el, különösen az etnogenezis területén. Olyan kérdésekre gondolok itt, mint általában a népek eredete és ezen belül a Szovjetunió népeinek eredete; ezeket a kérdéseket A. D. Udalcov, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, Marr álláspontjáról kiindulva próbálta megoldani. A Történeti Intézet ülésén Udalcov elismerte hibáit és Ígéretet tett arra, hogy újra felülvizsgálja a problémát Sztálin elvtárs útmutatásainak megvilágításában. Ugyanezt kell elmondani Toisztov profeszszor és Gyerzsavin akadémikus munkáiról is. A marrizmusra jellemző leegyszerűsítést találjuk meg Gyerzsavin akadémikus könyvében, „Az orosz nép eredeté"-ben, ahol Marr stadiális-fejlődés elméletét kísérelte meg alkalmazni, etnikai összetételük szerint különböző törzsekre. Igen nagy hibákat tartalmazott az Ukrán Tudományos Akadémia által előlkészített „Ukrajna története", Belorusszia történetének tankönyvtervezete és számos könyv a Szovjetunió más népeinek történetéről. Komoly hibákat követtek el a történettudomány egyéb területein (néprajz, archeológia, stb.) dolgozó szakemberek is. Sztálin elvtárs korszakalkotó módszertani útmutatásainak hatalmas jelentőségük vain a Szovjetunió története feudális és kapitalista korszaka periodizációjának megoldása terén is; az ezzel kapcsolatos problémákat egy vita során a „Voproszi Isztorii" című folyóirat hasábjain vitatták meg. Sztálin elvtárs útmutatásai az alap és a felépítmény kapcsolatáról, a felépítmény aktív szerepéről, a népek kialakulásáról, a nyelv szerepéről a társadalom történetében, segítséget nyújtanak ahhoz, hogy felülvizsgáljanak és új módon oldjanak meg számos kérdést, olyan kollektív munkákban, mint „A Szovjetunió története" (II. kötet), „Moszkva története" (IV. és V. kötet), A Szovjetunió története főiskolai tankönyvének harmadik kötete, stb. Az alapról és a felépítményről szóló sztálini tanítás többek között arra indít bennünket, hogy új módon nyúljunk hozzá a feudalizmus kialakulásának kérdéséhez Oroszországban. Teljes önkritikával el kell ismerni, hogy ebb ein a kérdésben mi, ennek a korszaknak kutatói, nem eléggé pontosan láttuk az alap és a felépítmény kapcsolatát és a felépítmény szerepét az alap felé. így például történelmünk feudalizmus előtti és feudális korszakának kérdésében, az ősi orosz állam kialakulásának kérdésében gyakran felépítmény jellegű tanúbizonyságoktól vezettettük magunkat és nem vettük kellőképpen figyelembe az alap helyzetét az illető időszakban. Pedig a feudális viszonyok meglétének fő ismérvét nem a felépítményben, hanem az alapban kell keresni. „.. .A felépítmény a termelőerők fejlődésének színvonalában beállott változásokat nem egyszerre és nem közvetlenül, hanem az alapban végbement változások után, a termelésben történt változásokon, az alapban már végbement változásokon keresztül tükrözi", mondja Sztálin elvtárs. (Sztálin: Marxizmus ,és nyelvtudomány, Szikra, 1950, 10. old.)