Századok – 1951
KRÓNIKA - 285
288 krónika „Kossuth harcai Magyarország gyarmati elnyomásának felszámolásáért 1848 előtt*, Kosáry Domokostól; „Kossuth és a parasztság", Szabó Istvántói; „Kossuth, az önálló pénzügyek megteremtője", Sinkovics Istvántól; „Kossuth, a honvédelmi bizottmány elnöke''', Ember Győzőtől; „Kossuth és a függetlenségi nyilatkozat", Révész Imrétől: „Kossuth és a .békepárt*, Mód Aladártól; „Kossuth és a flamingók?, Spira Györgytől; „Kossuth harca a forradalom és a szabadságharc árulói ellen". Andics Erzsébettől; Kossuth, a forradalmi háború szervezője1 1 , katonai írótól, akinek személyét még nem tudjuk megjelölni; „Kossuth és Bem)', Kovács Endrétől; „Kossuth és a nemzetiségi kérdés", 1. Tóth Zoltántól, Arató Endrétől és Hadrovits Lászlótól; ,,Kossuth és a nemzetiségekhez való közeledés kérdése 1849-ben", Geröné Fazekas Erzsébettől; „Kossuth külpolitikája?, Hajnal Istvántól; ,, Kossuth a kiegyezés után", Szekfü Gyulától; „Kossuth, a forradalmi publicista", Dezsényi Bélától; „Kossuth a magyar nép ajkán", Ortutay Gyulától; „Kossuth historiográfiája!', Méeri Gyulától; Kossuth ikonográfiája Kayer Lajostól. Ugyanakkor javaslatot teszek szerkesztőbizottság kiküldésére. A szerkesztőbizottság elnökének Révai Józsefet, tagjainak Andics Erzsébetet, Szekfü Gyulát, Mód Aladárt, Révész Imrét, Geröné Fazekas Erzsébetet, Ember Győzőt, Mérei Gyulát, titkárának I. Tóth Zoltánt javasolom. A továbbiakban Andics Erzsébet javaslatot tett népszerű Kossuth-életrajz elkészítésére is. Szerzőül Mérei Gyulát, Spira Györgyöt és Lukács Lajost jelölte meg. A hozzászólók közül először Arató Endre, a Történettudományi Intézet munkatársa emelkedett szólásra: „Hozzászólásomban a szeptemberre megalakuló előadói szakosztály jelentőségét kívánom aláhúzni. A Történelmi Társulat eddigi munkájához képest komoly előrehaladást jelent, hogy történelmünk haladó hagyományait nemcsak a történettudomány dolgozói és az egyetemi oktatás, hanem dolgozó népünk számára is hozzáférhetővé teszi — népszerű kiadványsorozatával. Pártunk II. Kongresszusának iránymutatása és a dolgozók körében tapasztalható érdeklődés azonban további megtisztelő és fontos feladatok megoldását kívánják meg Társulatunktól a történelem népszerűsítése területén. Rákosi elvtárs mondotta Pártunk II. Kongresszusán, hogy a Habsburg-elnyomás, a Horthy-ellenforradalom mindent elkövetett, hogy haladó nemzeti hagyományainkat elfeledtesse dolgozó népünkkel. Az ellenforradalmi publicisztika, a burzsoá és fasiszta történetírás meghamisították nemzeti történetünk haladó korszakait, szabadságharcainkat. Ennek a hamisításnak és haladó hagyományaink tudatos elhallgatásának a következményeképpen nem válhatott dolgozó népünkben tudatossá az a tény, hogy szabadságharcaink, a török és a német elnyomás elleni évszázados küzdelmünk egybeesett a nemzetközi haladással. Rákosi elvtárs kongresszusi beszámolójában meg is fogalmazza teendőinket: „Most, amikor visszanyertük nemzeti függetlenségünket, most még sokkal inkább, mint eddig, elérkezett az ideje, hogy visszanyúljunk Hunyadi, Rákóczi, Kossuth, Petőfb éltető és erőt adó hagyományaihoz". Farkas Mihály elvtárs kongresszusi hozzászólásában rámutatott arra, hogy a hazafias nevelés egyik legfontosabb eszköze a haladó magyar hadvezérek életének, dicsőséges harcainak ismertetése. Ezek a hadvezérek igazságos háborút vívtak a nép széles tömegeinek támogatásával. Farkas elvtárs is megjelöli teendőinket: „fel kell eleveníteni honvédő hagyományainkat és azokat ismertté kell tenni dolgozó népünk előtt". A Társulat kebelében megalakuló előadói szakosztály feladata, hogy mindezeket — a történettudomány segítségével — megvalósítsa. Dolgozó népünk meg akarja ismerni múltját, meg akarja ismerni haladó és honvédő hagyományainkat, mindazokat a harcokat és törekvéseket, amelyeknek örökösei, folytatói vagyunk. Arátó Endre ezután példákkal illusztrálta, milyen élénk érdeklődéssei fordui doigozó népünk, honvédségünk, ifjúságunk a történelem kérdései felé. A Történettudományi Intézetben is tanúi vagyunk nap mint nap dolgozó népünk történeti érdeklődésének — folytatta Arató Endre, Az üzemi ifjúság köréből is sokan keresik fel intézetünket történelmi kérdésekkel. Pártunk kongresszusa, népünk érdeklődése tehát döntő feladatokat állít Társulatunk elé. Hogy csak néhányat említsek a feladatok közül: széleskörű előadógárdát
