Századok – 1951

SZEMLE - Az eszmei és politikai nevelés szerepe a történelemtanításban (ism. Nagy Balázs) 276

278 szemi.k Különösképpen alkalmas az újkori történelem arra, hogy megértessük a tanulókkal a történelem mély kapcsolatát a jelenkorral. Ezt akkor érjük el, ha tudatosítjuk, hogy „... a történelem az emberiségnek a proletárforradalom, a proletariátus diktatúrája, a szocializmus és a kommunizmus felé haladása." (92- 1.) Ugyancsak nem nélkülözhető az újkori történelem tanításából Lenin és Sztálin műveinek ismertetése és magyarázata. Enélkül nem érthető meg az újkori történelem egyetlen, valamennyire is fontos mozzanata sem. Amennyiben az újkori történelemben feltótlenül rá kell mutatni Oroszország progresszív szerepére, úgy szervesen tovább építhető a tanulók tudatában a Szovjetunió világtörténeti vezetőszerepének megértetése. Lényegében az újkori történet tanításának akkor van értéke, ha ez minden tanuló előtt világos és érthető. Jefimov kiemeli — és ez egyébként valamennyi tanulmányon végigvonul —, hogy a kultúra története nem valami függeléke, hanem szerves része a történelemnek. Ennek elhanyagolása, avagy éppenséggel elhallgatása a történelem leszűkítését jelenti, ami mindenképpen az eszmei-politikai nevelés rovására megy. A gyűjtemény befejező tanulmányát V. A. Karpinszkij írta: „Az eszmei politikai nevelés problémái a Szovjetunió alkotmányának ismertetésével kapcsolatban" címmel. A szerző először is leszögezi a Szovjetunió alkotmánya tanításának feladatát. Ez a szovjet rendszer alapjainak tanulmányozása, a szocialista társadallom tudatos és aktív tagjainak nevelése. Kifejti, hogy ezt a célt nem a cikkelyek egymásután következő megbeszélésével kell elérni, hanem konkrét példákon kell az alkotmány alapvető gondolatait, következtetéseit a tanulókkal megbeszélni. Így minden tanuló előtt világossá lehet tenni, hogy a Szovjetunió alkotmánya olyan világtörténelmileg merőben új és minden eddigi társadalommal ellentétes társadalmii berendezkedést tüikröz, amely magasabbrendű még a legdemokratikusabb burzsoá rendszernél is. A Közoktatásügyi Kiadó nagy hiányt pótolt e tanulmányok kiadásával, melynek eredménye történelemoktatásunk javulásában fog megmutatkozni. Azonban éppen a tanulmányok fontossága megkövetelte volna a pontosabb és lelkiismeretesebb fordítást- Megengedhetetlen ilyen jellegű gyűjteményben, hogy olyan hibák előforduljanak, mint például a 62. lapon, ahol a fordító anyagi kultúra helyett materialista kultúrát fordít, vagy a 76. lapon, ahol eredeti tőkefelhalmozás helyett „elsődleges tőkeakkumulációt'' ír. De oldalakon át lehetne folytatni az ilyen fordítási hibák felsorolását. E tanulmányok kiadásával a történelem oktatói és tudósai nagy segítséget kaptak abban, hogy sikerrel teljesíthessék azokat a feladatokat, melyeket a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusa különösen a történészek felé állapított meg: neveljük ifjúságunkat a múlt haladó hagyományai és különösen honvédő hagyományaink feldolgozása és tanítása révén a haza és a béke védelmére, a szocializmus építésére kész bátor és szilárd harcosokká. л NAGY BALÁZS