Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Molok; A.: Párizs munkásai a Kommün napjaiban 1
PÁRIZS MUNKÁSAI A KOMMÜN NAPJAIBAN 29 rikádokon, milyen állhatatosan védték a Kommün harcosai munkáshatalmukat a versaillesi ellenforradalom megvadult bandáival szemben, — erről nemcsak a Kommün résztvevői és barátai írnak. Ezt a legádázabb ellenséged is kénytelenek voltak elismerni. „Még a londoni sajtó is, amely mindig hü marad magas rendeltetéséhez, amely mindent megtett, hogy beszennyezze Párizs proletárjait — írta Jenny Marx április 18-án Kugelmannak — az is kénytelen volt elismerni, hogy az emberek elvekért még soha nem harcoltak olyan bátran és önfeláldozóan."1"8 „Inkább a halál, mint a rabság!"11 0 — írták az V. kerület 59. zászlóalja 11. századának katonái a Komműnhöz intézett május 10-i feliratukban. Az 1871-es párizsi kommünárdoknak ez a jelszava vetélkedik az 1940—1944-es francia partizánok jelszavával: „Jobb állva meghalni, mint térden csúszva élni!" Annak a kéthónapos fegyveres haronak a története, amelyet a párizsi küimmünárdok a versaillesi ellenforradalom ellen vívtak, tele van a francia főváros védelmezőinek hőstetteivel, „Nem lehet szavakkal leírni azt a lelkesedést, amellyel a nemzetőrség harcba indul''11 1 — írta Serr.aillier, a Kommün tagja, április 12-én feleségének, Londonba. Azok a levelek, amelyek a frontról a forradalmi újságok szerkesztőségeibe érkeztek, leírják a Kommün harcosainak férfiasságát és állhatatosságát. Luca százados, a Maillot-kapunál álló üteg parancsnoka, annak az ütegnek a parancsnoka, amely bátorságával legendás hírnévre tett szert, azt írta a „Commune" e. lapnak: „Tűzzel támogatjuk a Neuilly-i híd barrikádját... A gyerekeik felnőttként viselkednek. Eugène-Léon Vaxivièrre, tizenhárom és fél éves fiú, bah karjának megsebesülésével nem törődve tovább kezelte az egyik előőrs lövegét. Fontaine (Louis) tizenhét és fél éves, Muller (Oscar) 17 éves és Jacque (Henri) tizennyolc éves hihetetlen férfiassággal állja a küzdelmet. Guillemin (ifjabb) megsebesült egy lövedék robbanásától, amikor apjával együtt az egyik löveget kezelte. Nem felejtjük el Emil Houillon-t, a 237-es hadosztály nemzetőrét sem, aki már negyedik napja egyfolytában a lövegek mellett van és sebesülésével nem törődve, nem akarja otthagyni. Teljes egység uralkodik közöttünk, mindegyikünk lelkesíti és bátorítja a .másikat. Mindannyian készek vagyunk meghalni a szabadság nagy ügyéért. P. S. Dorange tengerész kitűnik pontos célzásával, s ugyanezt mondhatjuk Laíné nemzetőrről is"112 A gyerekek nem maradtak el a felnőttek mögött, s ugyanúgy, mint a felnőttek, ők is csodálatos bátorságról és hősiességről tettek tanúbizonyságot. A Kommün lapjai május 15-én a következő okmányt tették közzé: „A 6. légió parancsnoka napiparancsban emlékezik meg az Ernest és Félix Dunand testvérekről, akik közül az egyik 14, a másik 17 éves. Mindkét ifjú kitűnő állhatatosságról tett tanúságot Issy parkjának támadása idején. Több mint egy óráig állták 100 méter távolságról a versaillesiek tüzét, majd az 1. századhoz tartozó bajtársaikkal együtt rohamra indultak és hétfőn, május 9-én elfoglaltak egy barrikádot Moulineaux-ban. Az idősebbik, Ernest, elesett. Golyó találta abban a pillanatban, amikor a barrikádra kitűzte a zászlóalj zászlaját. Félixet, aki előrerohant, hogy megvédje a zászlót és elvigye fivére holttestét, a barrikád előtt érte a halálos golyó. Mindkét ifjú elesett. A vigasztalan apa nem sír, hanem fegyvert ragad, hogy megbosszúlja fiait... , Combatz, a 6. légió parancsnoka."1 1 ' 1И> „Az első Internacionálé a Párizsi Kommün napjaiban". 190. "о C. Dauban. Id. m. 171—172. 111 „Az Internacionálé a Párizsi Kommün napjaiban". 183. 112 ,.La Commune", 1871 április 12—13. ..Journal Officiel". 1871 május 15.
