Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Molok; A.: Párizs munkásai a Kommün napjaiban 1
24 A. MOI.OK lud munkát találni és nem tudja eltartani két kiskorú gyermekét. 1"1 F. Ro.se-P rince munkásnő levéllel fordult a „Père Duchêne'' с. lap szerkesztőségiéhez s ebben a levélben elmondja, hogy Párizs ostroma idején „teljesen elszegényedtem: nincsen pénzem, nincsen munkám ... lerongyolódtam, mindenemet zálogba vittem: a fehérneműt, a fekete sált, amelyre most oly nagy szükségem volna, a ruhákat..„Tudom, — jegyzi meg — hogy dicső Komműnünknek sok a dolga, de a nép szükségletei nem tűrnek már halasztást... Kérem — fűzi hozzá az asszony — adjanak nekünk lehetőséget arra, hogy a köztársaság nevében plakátokat ragasszunk ki, hajlandók vagyunk lövedékektől elpusztulni." Azt kéri, hogy térítés nélkül adiják vissza azokat a tárgyakat, amelyeket a szegényembereik zálogba raktak.102 A Kommün május 6-án meg is tette ezt az intézkedést; Rose-Prince kérelme teljesült. ' Számos levél bírálja a Kommün pénzügyi politikáját és azt követeli, hogy foganatosítsanak erélyes rendszabályokat a Francia Bank, a „reakciónak e tűzfészke"10 3 ellen. Egy nemzetőr özvegye a ,>Cri du peuple" с. lap szerkesztőségéhez intézett levelében felveti azt a kérdést, hogy ne csak a nemzetőrök feleségeinek fizessenek segélyeket, hanem a megözvegyült anyáknak is, és rámutat arra, hogy „igen rászorulnak erre."104 Ezt a rendszabályt nem sikerült végrehajtani. A Kommün újságjainak szerkesztőségeibe érkező levelek közül sok hangsúlyozta, milyen fontos, hogy kaposolatot teremtsenek a forradalmi Párizs és a vidék között. Számos levélben megállapítják, hogy a versaillesi katonáknak meg kell magyarázni a folyó háború igazi- jellegét és így meg kell kísérelni a Kommün pártjára vonni őket.10 5 Az egyik olvasó azt javasolja, hogy • léggömbökről röpcédulákat szórjanak le, amelyekben megmagyarázzák a versaillesi hadseregnek, hogy mi a helyzet Párizsban és „mi a köztársasági kormány előnye az újonctoborzáson alapuló monarchikus kormánnyal szemben."10 6 A levelek között igen komoly helyet foglalnak el a klerikalizmus elleni harc kérdésével [foglalkozó levelek. Itt részletet közlünk egy jellegzetes levélből, amelyet Irénée Dauthier április 27-én a „Père Duchêne'' с. lap szerkesztőségének írt: „Most már van tudomásod arról, hogy mindezek a papok Franciaország kis községeiben élet-halál harcot folytatnak a Párizsi Kommün ellen amiatt a dekrétum miatt, amely különválasztja az egyházat az államtól és amely neked annyi örömet szerzett... Ha a paraszt tisztában volna a dolgokkal, nem háborodna fel a köztársaságpártiak elvei és a Kommün dekrétumai miatt. Látod öregem, mi sül ki, látod mit csinálnak ezek a borotváltfejűek; fellázítják a parasztokat a Kommün ellen."107 Az idézett levélrészletek nemcsak a katolikus papság ellenforradalmi tevékenységének kérdését érintik, 'hanem azt a kérdést is, hogy milyen álláspontra helyezkedik a parasztság a Komműnnel kapcsolatban, azt a kérdést, amely a Kommün számára létkérdés volt. „A 48-as és a 71-es forradalom Franciaországban elbukott, főképp azért, mert a paraszttartalékok a burzsoázia mellett voltak."10 8 Arról, hogy milyen hősiesen harcoltak a komműnárdok ez előőrsökön és ez erődítményekben, Párizs városfalai alatt, majd magában Párizsban a bar-101 ,,Le Vengeur", 29. sz. 1871 április 27. 102 Lásd „A Párizsi Kommün munkáslevelezőinek levelei", 25—26. 103 „La Nouvelle République", 1871 április 15. 104 „Le Cri du peuple", 50. sz. 1871. április 20. 105 „Le Vengeur", 11. sz. 1871. április 9. 10 " ,.Le Vengeur", .54. sz. 1871. május 22. 107 „A Párizsi Kommün munkáslevelezőinek levelei". 51—52. 108 Lenin—Sztálin. Az Októberi Forradalomról. Szikra. 1949. 208.
