Századok – 1951

SZEMLE - Fekete Sándor: Márciusi fiatalok (ism. Borús József) 265

FEKETE SÁNDOR: A MÁRCIUSI FIATALOK (Bpest, Szikra, 195 45 .) A tanulmány az 1848—49-es magyar forradalom és szabadságharc egyik fontos kérdésével, a márciusi fiatalok történetével ismerteti meg az olvasót. Ezt a tárgyat marxista történészeink közül eddig még senki sem dolgozta fel, a reakciós történetírás pedig, ha már kénytelen volt felemlíteni a márciusi fiatalok harcait, meghamisítva, emléküket beszennyezve írt róluk. A könyv jelentősége, hogy a márciusi fiatalok szerepét, harcát, ezt az eddig kiaknázatlan, nagy haladó hagyományt gazdag anyag felhasználásával pártosan dolgozza fel népünk, elsősorban ifjúságunk számára. A márciusi fiatalok tevékenysége f szervesen kapcsolódik bele a forradalom és szabadságharc egész menetébe. Egymás után kerülnek sorra a forradalom eseményei, jelentős szakaszai, élesen domborodik ki bennük a márciusiak szerepe. A szerző jó történetíró, benne ól a tárgyalt korszakban és így el tudja érni azt, hogy az olvasó szinte részesének érzi magát a márciusiak harcának. A felmerülő kérdésekre a marxizmus-leninizmus klasszikusainak tanításait közvetlenül alkalmazza, útmutatásaik nyomán fejti ki és magyarázza meg azokat. A forradalom balszárnya a reformkor értelmiségéből nőtt ki, ennek volt vezetőcsapata a márciusi ifjúság, élükön Petőfivel. Kialakulásukban, világnézetükben a francia forradalmak hatása játszott döntő szerepet. Székhelyük a Pilvax-kávéház, a francia forradalom klubjaihoz hasonlított. A Pilvax ifjúsága között ott voltak a forradalmi gondolat legjobbjai, akik 1848 elején felismerték a nemzetközi forradalmi helyzetben rejlő lehetőségeket. Az 1848 március 15-i pesti forradalom kirobbantása az ő nevükhöz fűződik. Ez volt a magyar forradalom első és elindító napja. Petőfi így ír róla: „Eredményei olyanok, melyek e napot örökre emlékezetessé teszik a magyar történetben. Események folytatásának ez közönséges volna, kétségkívül, de tekintve annak, a mi volt, kezdetnek, nagyszerű, dicső. Nehezebb a gyermeknek az első lépést megtennie, mint mérföldeket gyalogolni a meglett embernek." (43.) A pesti nép március 15-i mozgalmának hatása Pozsonyban mindjárt megmutatkozik. A forradalom hírétől megrémült rendek néhány nap alatt megszavazzák a hosszú idő óta elmulasztott reformokat: a robot, a kilenced és a tized örök időkre való eltörlését. A kamarilla is kénytelen engedni, a márciusi forradalomból megszületik az első felelős független magyar minisztérium. A márciusi fiataloknak a forradalom kirobbantása mellett, annak továbbvitelében is igen jelentős a szerepük. A kamarilla ugyanis nemsokára visszavonja a március 15-e hatására megtett engedményeket, s ebben a helyzetben Kossuth és a baloldal, ezen belül a márciusi ifjak szövetsége lendíti előre a forradalmat. Ez a szövetség rendkívüli jelentőségű a forradalom szempontjából, a márciusiak hatalmas támaszul szolgálnak Kossuth törekvéseinek. „Kossuth, a nemzeti függetlenség lángoló híve, szövetségest látott a márciusiakban, s többek közt ez tette őt a forradalom méltó vezetőjévé." (48) A bécsi reakció vonakodik teljesíteni a nemzet követeléseit, válaszul Pesten a márciusiak vezetése alatt hatalmas forradalmi tüntetések zajlanak le. A nép barrikádokat épít, megszaporodnak a verestollas flamingó kalapok. Mint a kortársak írják: „...az utcákon csoportozások alakultak, minden felé hallatott: Megcsaltak Bécsben, nem kell német kormány! Nem kell státusadósság! fiijen a nemzeti konvent! Fegyverre! Fegyverre! És mi Magyarországon először volt komolyan kimondva: Éljen a respublika! ... Az ország egyesülten áll." (51.) — A megijedt udvar erre sietve teljesítette a követeléseket; a pesti nép megmentette a forradalmat és a nemzet becsületét. Kossuth és a baloldal szövetségének kérdése felveti a tanulmány egyik fő hiányosságát is. Ez abban nyilvánul meg, hogy a márciusiak szerepe mellett nincs eléggé részletesen kifejtve kapcsolatuk a Madarász vezette nemesi radikálisokkal. A radikális balszárny szerepének bizonyos elhanyagolásából ered az a hiányosság, hogy nincs min-