Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Molok; A.: Párizs munkásai a Kommün napjaiban 1
PÁRIZS MUNKÁSAI A KOMMÜN NAPJAIBAN 27 aljaink nehéz messzehordó ágyúkkal vannak felfegyverezve, csakhogy ezek nem működnek. Szétverhetnénk a versaillesi ütegeket, amelyek Issyt és Vanvest pusztítják, mert a mi ágyúinknak 3000 méterrel nagyobb a hordtávolsága, mint az erődítmények ágyúinak. Issynek csaknem semmi teendő sem maradna, minthogy erődítményfalunk ütegei igen megkönnyíthetnék feladatát."84 Egy másik olvasó április 25-én azzal a kérdéssel fordult a „Commune" szerkesztőségéhez, hogy a katonai hatóságok miért nem használják fel a szajnai hajóhad ágyúnaszádait Párizs védelméhez: „Közben ezek az ágyúnaszádok igen nagy segítséget nyújthatnának Puteaux, Courbevoie, Neuilly és Bécon üteged ellen. Dicső tengerészeink fel vannak háborodva, hogy parancsnokaik ügyefogyottsága és tehetetlensége tétlenségre kárhoztatja őket."95 A Kommün katonai hatóságai figyelembe vették ezt a tanácsot és a továbbiakban felhasználták a folyami hajóhadat a védelem szükségleteire. Minden, ami a forradalmi Párizs dolgozó lakosságának a gondolatait erősebben foglalkoztatta, kifejezésre jutott a Kommün újságolvasóinak leveleiben. A kereskedelmi és ipari vállalatok munkásai és alkalmazottai panaszkodtak a szerkesztőségnek arra, hogy a munkáltatók szorongatják őket. Április 5-én a Bonne-Nouvelle bulváron levő sörcsarnok két dolgozója közölte, hogy munkáltatójuk elbocsátotta őket, kijelentve, hogy „nem tűr meg vállalatában egyetlen olyan alkalmazottat sem, aki a Kommün mellett van".96 Május elején a „Père Duchêne" с. lap szerkesztősége levelet kapott vasúti munkásoktól, akik arra panaszkodtak, hogy rendkívül nehéz viszonyok között dolgoznak és hogv a társaságok igazgatói rendkívül nagv mértékben kizsákmányolják őket.97 A Kommün lapjainak olvasói sok levélben arról panaszkodnak, hogy gyakran megszegik a Komműnnek д lakbérhátralékok befizetésének elhalasztására vonatkozó dekrétumát és leleplezik a konkrét bűnösöket: a háztulajdonosokat, a békebírákat és a bírósági végrehajtókat.98 Montmartre Bizard nevű lakója április 18ni levelében megállapítja, hogy Párizs munkáskülvárosának sok negyedét a versaillesi tüzérség igen erősen tűz alatt tartja, aminek következtében a lakók kénytelenek a negyedeket elhagyni. A szerző azt javasolja, hogy foglaljanak le üresen álló villákat és telepítsék be oda a lakás nélkül maradt embereket.99 A Kommün hatóságai figyelembe vették ezt a levelet és több kerületben megkezdték a tűz alatt álló városrészek lakosainak áttelepítését a burzsoázia és az arisztokrácia üresen álló villáiba. „A mi proletárforradalmunk az egyetlen olyan forradalom a világon, amely nemcsak politikai eredményeket tud felmutatni a nép számára, hanem anyagi eredményeket is. A múlt összes munkásforradalmai között csak egy olyat ismerünk, mely úgy-ahogy kivívta a hatalmat. Ez a Párizsi Kommün volt, amely azonban nem élt sokáig. Megpróbálta ugyan széttörni a kapitalizmus bilincseit, de nem volt elég ideje rá és még kevésbbé volt ideje arra, hogy a népnek a forradalom anyagi eredményeit megmutathatta volna."10 0 Sztálin elvtársnak ezt az útmutatását feltétlenül szem előtt kell tartanunk, amikor azokat a leveleket olvassuk, amelyekben Párizs dolgozói a Kommün idején nyomorúságos anyagi helyzetükre panaszkodtak. Ilyen levelek pedig akadnak eléggé szép számmal. Dumont özvegye arra panaszkodik, hogy nem 84 „La Commune", 42. sz. 1871. május. 1. 65 Ugyanott, 38. sz. 1871. április 27. 86 „Le Cri du peuple", 33. sz. 1871. április 8. 07 Lásd „A Párizsi Kommün munkáslevelezőinek levelei", 54—55. 98 Különösen gyakran említ ilyen tárgyú leveleket a „Père Duchêne" с. lap. 09 „Le Cri du peuple", 52. sz. 1871- április 22. 100 Sztálin. A leninizmus kérdései. Szikra 1950. 591.
