Századok – 1951

KÖZLEMÉNYEK - Kovács Endre: Mickiewicz és a magyar szabadságharc 197

mickiewicz és a magyar szaiiadsagharc 199 légió zászlait, amelyek szabadságot visznek az elnyomott szláv népeknek. Amikor a pápa vonakodik ezt megtenni, bátran a szemébe vágja: „Tudd meg, hogy az isteni szellem most a párizsi munkások zubbonya alatt lakozik!" Ugyanakkor a lengyel emigráció konzervatív szárnya is el akarta nyerni a pápa támogatását. A Vatikán urában azonban nemcsak Mickiewicznek, hanem még a Czartoryski-pártnak is csalódnia kellett, mert a pápa egyre nyíltabban az ellenforradalmi koalíció oldalára állt. Mickiewicz elhagyta Rómát, rövid milánói tartózkodás után Párizsiban kötött ki. A római sikertelenség nem töri le. Napoleon Lajosnak 1848 decemberében történt elnökké választása őt is megtéveszti. Üj reménysugár ébred benne Franciaország demokratikus hivatásával kapcsolatban s ekkor határozza el, hogy Párisban francia nyelvű demokratikus napilapot indít Tribune des Peuples (Trybuna Ludów) címen. A költő ebben az időben tisztán látja maga előtt céljait s az sem téríti el tőlük, hogy Napoleon Lajos kormánya megfosztja állásától a párisi Collège de France szláv irodalmi tanszékén. Annál nagyobb eréllyel lát hozzá az új lap szerkesztéséhez, hogy demokratikus forradalmi eszméivel hatást gyakoroljon a franciaországi és európai haladó körök felfogására. A lapot, mely rövid időre á nemzetek testvériségének szószólója lett, Ksawery Branicki anyagi támogatása teremtette meg; ugyanő nyújtott pénzbeli segítséget az olaszországi lengyel légiók szervezéséhez is 1848-ban. A lap szervezési munkálatai 1849 februárjában kezdődtek, első száma március 15-én jelent meg. Maga Mickiewicz lett a főszerkesztő annak jeléül, hogy Európaszerte benne látták a lengyel nemzeti törekvések képviselőjét, a lengyel kérdések hivatott tolmácsoló ját. Az újság nevének megválasztása is az ő ötlete volt, — megjelölte vele a lap irányát. A Tribune des Peuples a nagy francia forradalom hagyományaira akart építeni, de neve egyben nemzetközi jellegét is kidomborította. És nemzetközi volt a szerkesztőség összetétele is. A szerkesztőségben legkisebb számban lengyelek foglaltak helyet, többen voltak a franciák, köztük a kor ismert, jónevű publicistái. Oroszok, németek, belgák, olaszok és spanyolok is voltak a lap szerkesztőségében. А г oroszok közül Sazanov, Golovin és Ivan Vojnov a bakunini anarchizmus 'hívei voltak, de később eltértek ettől. A német munkatársak közül kitűnt Hermann Ewerbeck, Marx és Engels barátja s munkatársa, a szerkesztőség egyetlen következetes marxistája. A lap jellegét Mickiewicz irányt mutató cikkei «adták meg: „szent harcot" hirdetett Lengyelország és valamennyi elnyomott európai nép felszabadításáért a politikai elnyomatás s mindennemű zsarnokság alól. A Tribune megindításakor Mickiewicz még hitt abban, hogy a francia köztársaság új elnöke, Napoleon Lajos az európai demokrácia eszményeit valósítja meg. E téren azonban a lap munkatársainak nagy része nem értett vele egyet, mint ahogy nem osztották Mickiewicz erősen keresztény színezetű szocializmusát sem. Meg kell azonban jegyezni, hogy Mickiewicznek a kereszténységről vallott felfogása is erősen különbözött a hivatalos egyház és a jezsuita klerikalizmus felfogásától. Reakciós politikájukkal a költő nem értett egyet. Az osztályharc kérdésében egész szívével a dolgozó nép, főleg a parasztság oldalán állott, támogatta ennek törekvéseit, a burzsoáziával és földbirtokosokkal vívott harcát. Hitt a szocializmus győzelmében. A szocializmus számára egyet jelentett a bibliai kereszténység, a felebarát iránti szeretet elvének megvalósulásával. A Lengyelország felszabadulásáról vallott felfogását a szocializmusnak ilyen értelmezésével kapcsolja egybe. Hirdeti a nemzetek testvériségét és szolidaritását. Az emberiségben szabad és egyenrangú nemzetek szövetségét akarja látni, nem pedig nemzetietlen tömeget. De a mickiewiczi szocializmus és demokrácia ugyanakkor a napoleoni eszme befolyása alatt is állott. A költő — és nem egy kortársa — Napoleon Lajosban I. Napoleon egyenes örökösét látták, olyan politikust, aki véget vet az