Századok – 1951
KÖZLEMÉNYEK - Kossuth Lajos születésének 150. évfordulója felé. Andics Erzsébet és Révész Imre beszéde a Magyar Történelmi Társulat 1951. július 30-i igazgatóválasztmányi ülésén 190
KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJA FELE 193 örökséget nem kritika nélkül vette át, hanem megtisztította mindattól, ami abban téves, vagy idejétmúlt volt és új célkitűzésekkel, új eszmékkel, új erők felsorakoztatásával gyarapította. A tudományos szocializmus, а marxizmus-leninizmus eszméitől vezérelt munkásosztályunk érti meg Kossuth nagyságát a maga teljességében. Hogy is ne értené meg Kossuth küzdelmeit korának reakciós erőivel: akik ellen Kossuth száz évvel ezelőtt harcolt, azokkal a magyar nép most leszámolt. Leszámolt a Majláthokkal és Festetichekkel, a Zicihyekkel és Аррюп у iákkal, a mai Hám Jánosokkal, a magyar Sina bárókkal és Rotschildokkal. Hogyne értené meg magyar népünk Kossuth nagy küzdelmeit a honvédelem terén, amikor ma új Jellasichcsal néz farkasszemet, amikor országának függetlenségét a •világszabadság új zsandárja fenyegeti. Hogyne értené meg Kossuthnak, a vörössipkások vezérének szerepét az a magyar nép, amely ma új hadsereget épít, erősebbet, öntudatosabbat, lelkesebbet, mint amilyen valaha is volt a magyar történelemben. A magyar nép ma országát a vas és acél országává teszi, az erős ipar, a gépesített mezőgazdaság gazdag és boldog országává. Aninál inkább megérti tehát Kossuth nagy erőfeszítéseit a magyar ipar megteremtése érdekében, küzdelmeit a védővámért, az iparegyletekért, а selyemtenyésztés fejlesztéséért. Népi demokráciánk megnyitotta a magyar nép előtt а szociális és kul' turális haladás nyílegyenes útját. Hogyne értené meg nagy elődjét, azt а • Kossuth Lajost, aki több könyvért, nagyobb kultúráért, modern kórházakért, gyeriçekôvodâkért harcolt olyan korszakban, amikor ezek megteremtése merész álomkép volt csupán. Ma a magyar nép milliói vesznek részt állami és gazdasági életünk forradalmi átalakításában. Hogyne értenék meg Kossuth I Lajos gigászi munkáját, amit mint pénzügyminiszter, majd a Honvédelmi Bizottmány elnöke az új Magyarország megteremtéséért (folytatott. Igen, ma a magyar nép végre megérti, Pártunk segítségével értette meg a kossuthi útmutatást maradéktalanul: „menni kell, menni előre, aki nem megyen, eltiportatik". Nekünk történészeknek az a feladatunk, hogy Kossuth Lajos alakját a marxizmus-leninizmus magas vártájáról nézve mutassuk meg. A Kossuthemlékkönyv vizsgája lesz történetírásunk fejlettségének. Csalhatatlanul meg fogja mutatni, mennyire tudunk lépést tartani hétmérföldes csizmával előrehaladó népünkkel. Azon leszünk, hogy emlékkönyvünk méltó legyen tárgyához, hőséhez, hogy ezzel előbbrevigyük nemcsak а magyar történetírást, hanem egész dolgozó népünk ügyét is. Révész Imre felszólalása a Társulat igazgatóválasztmányi ülésén. Mélyen átérzett köszönetet mondok azért a nem várt és meg nem érdemelt, nem mindennapi megtiszteltetésért, hogy a Kossuth-emlékkönyv egyik tanulmányának megírása reám bízatott. Még most is kénytelen vagyok azonban megismételni azt, amivel ezt а megbízást — igazán nem álszerénységből — elhárítani igyekeztem magamtól: negyven évre terjedő, de egészen más területeken mozgó történelmi szakmunkásságom során még bepillantani is alig volt alkalmam а Kossuth-rengetegbe, nemhogy eligazodni, vagy épp új ösvényt vágni próbáltam volna meg benne. Amit tavaszi meg nyári napsütésben elmulasztottam megtenni: hogy merjem azt a rengeteg közepett megkísérelni most, őszi — ha ugyan még csak őszi — alkonyatomban? Azonban az ismételt, nagyon kedves biztatást és buzdításokat jól esett parancsnak vennem — parancsnak а szó lelkiismereti értelmében. Annak, aki a tudós névre nem akar méltatlanná válni, hatványozottan lelkiismeretbeli kötelessége a szakadatlan önkritika. És ha az én önkritikám egyik felől azt mondja is nekem: járatlan vagy a Kossuth-kérdés tömkelegében — a másik 13 Századok -18-88
