Századok – 1951
TANULMÁNYOK - I. Tóth Zoltán: Az 1819. évi parasztmozgalom a zalatnai középső uradalomban 169
az 1819. évi parasztmozgalom 187 hatóságok felé. Hopp Ferdinánd családonként egy forintért hajlandónak mutatkozott az ölfaügy elintézésére Bécsbe utazni. A parasztok ellenállásának kiélezése a vizsgálat szerint is magából a faluból, a faluközösség gyűléseiből indult ki. A vizsgálat feltárta ugyan a tényeket, de az ellentéteket д kincstár és a vármegye közt nem igyekezett kiélezni. Ennek következtében Hopp és Tiiri megúszták egy kis pirongatással, csak Tűri volt kénytelen a 20 aranyat д falu közös pénztára javára visszafizetni.71 A bányászparasztok és a bányabírósági tisztek közt mégis elég intenzív kapcsolat állt fenn. A mozgalom vizsgálati jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a bucsumiak a bányabíróságtól valóban kaptak olyan felvilágosítást, melynek alapján magukat teljes bányásznak tekintették és ezért is feljogosítva érezték magukat a szolgáltatások megtagadására.7 2 A katonai elnyomás és az új szerződés megkötése után is próbálkoztak a bucsuimiak a bányaibíróság emberei felihasználásával, de ezek vonakodtak tőle.7 3 Egyiküket mégis rávették, hogy megírja közvetlenül a megtorlást követő napokban felségkérvényüket, melyben a kérvényíró saját hivatalának kért döntő szót a bucsumi ügyben.7 4 Az értelmiségiek közreműködésének szerepét az uralkodó osztály nem becsülte le- Példa rá az intranzigens br. Bethlen Imre főispán, aki a szóbanforgó kérvénnyel kapcsolatban azt javasolja a ígubernátornak, hogyi a „panászló communitas nyugodalomra utasíttassák, az ezen instantia író pedig kitudakoltatván, felsőbb rendeleteket is vellicáló fmegcsúfoló] irogatásáért megbüntettessék annyival is inkább, ... hogy ezen bucsumi adózó és urbariális szolgálat alatt való község úgyannyira fel vagyon a sok nyughatatlan instantia írók által a függetlenségre csábíttatva, hogy ... még káptalan előtt is protestáltak.''75 A paraszti mozgalom katonai karhatalommal való letörése nem csökkentette a bányászparasztok harci kedvét. Az új szerződés brutális erőszakkal csak megnyújtotta a régit, semmi újat nem fűzött hozzá, semmivel sem járult hozzá a problémák megoldásához. Nem kapituláció történt, hanem pillanatnyi fegyverszünet. Az elnyomó erők túlsúlya elől a parasztok visszavonultak, de nem adták meg magukat. A megtorlás utáni napokban töretlen lendülettel fognak hozzá a küzdelem újabb szakaszához. Beszervezik kérvényírójukat a bányatisztek sorából, akiknek munkáját azonnal továbbítják az udvarhoz.7 6 A királyi kézjeggyel ellátott iratot a kancellária 1820 január 4-én küldte meg az udvari kamarának. Gyurka (Dsurka) Dumitru és Tongija Györgye bányászparasztok 1820 február 23-án megjelentek a káptalan előtt és a maguk és az egész bucsumi közönség nevében élőszóval ünnepélyes óvást és tiltakozást jelentettek be mind az 1789-i, mind pedig az 1819-i szerződés ellen, mint amelyeket az erdélyi fejedelmek által kibocsátott privilégiumaik ellenére tömlöccel, katonai karhatalommal, megfélemlítéssel kényszerítettek rájuk.7 7 A bucsumiak decemberi latin nyelvű, terjedelmes kérvénye kitűnő felkészültséggel és éles érveléssel harcol a privilégiumok érvényesítéséért. A kérvény a következőket kéri, illetve állapítja meg: 1. A bányaközség élvezhesse a novelláris artikulusok meghatározta kiváltságokot.7 8 71 EG 4935 : 1822 ; 7216 :1823; 8225 : 1825 ; 7939 : 1825 (4. tanú). 72 I. h. (2. tanú). TM „Bittsteller hätten sich zwar an das Berggericht gewendet, dieses aber getraue sich nichts für sie zu thun." EK 211 : 1820. Itt valószínűleg Türiről van szó, esetleg még más hasonló tisztviselőkről is. 74 EG 5354 :1820. 75 EG 5563 : 1821. 76 EK 211. 2143 : 1820. 77 EK 1575 : 1820. 78 Az 1747. .1753—55 és 1791. évi tc.-ekről-van szó.
