Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Molok; A.: Párizs munkásai a Kommün napjaiban 1
16 A. MOLOK A „kezdeményező bizottságiba/' beválasztották Goullét, Hamet-et (a Szövetségi Tanács üléseinek titkárát), Nostagot, Martint és Compast."9 Május 10-én még két tag csatlakozott hozzájuk: Armand Lévy és Beauchard.70 Ugyanezen az ülésen elhatározták, hogy a bizottság ideiglenesen a közmunikaügyii minisztériumban tartja meg üléseit, vagyis tesszük hozzá mi, ott, ahol a Kommün munka- és cserebizottsága (Commission du Travail et de l'Echange) működött és ahol április 26-án megalakult a Munkavizsgáló és munkaszervező bizottság. A Szövetségi Tanács „kezdeményező bizottsága", amint egy május 20-án kelt okmányból látható, végül a Corderie-tér 6. számú házában telepedett le, abban az épületben, amelybon a Szövetségi Tanács székelt. A bizottság ideiglenes titkára Nostag lett.7 1 Az események megakadályozták a „kezdeményező bizottságot" abban, hogy kibontakoztassa tevékenységét. Május 15-én a Kommün proudhonista „kisebbségének'1 tagjai a Postaigazgatóság épületében tartott frakció-tanácskozáson, amelyen Theisz elnökölt, nyilatkozatot adtak ki. Ebben a nyilatkozatban tiltakoztak a blanquistajakobinus „többség" tevékenysége ellen, elítélték a Jóléti Bizottság megalakítását, mert ez szerintük olyan szerv, amely megsérti a demokrácia elveit és kijelentették, hogy nem vesznek többé részt a Komiműn ülésein.72 A „kisebbség" nyilatkozata másnap megjelent a sajtóban. Párizs forradalmi közvéleménye elítélte a „kisebbségnek" ezt a szakadár lépését, a Kommün ellenségei pedig a gyengeség jelét és a pusztulás előhírnökét látták beittie. A Nemzetőrség Központi Bizottsága, a forradalmi lapok többsége a „többség" oldalára állt, mert ez mégiscsak inkább megértette, mint a „kisebbség", hogy az ellenforradalmi elemekkel szemben erélyesen fel kell lépni és szigorú rendszabályokat kell foganatosítani. De a „többség" is követett el hibákat, jóllehet más természetű hibákat, mint a „kisebbség". Az Internacionálé tagjai között nem volt egység ebben a fontos kérdésben. A párizsi szövetség 25 tagjából, akik ebben az időben a Kommün tagjai voltak, 15 a „kisebbséghez1 ' csatlakozott, 10 pedig a „többséget" követte. A Szövetségi Tanács május 17-én határozatot hozott, amelynek értelmében a „kialakult helyzet" megtárgyalása céljából május 20-ra „rendkívüli ülést" hívott össze.7 3 A Szövetségi Tanács május 20-ra kitűzött „rendkívüli ülésén" Bastelica elnökölt. A gyűlés igen népes volt: 28 szekció (29-ből) képviselői voltak jelen. A Kommün tagjai közül megjelent Avrial, Theisz, Serraillier, Jacques Durand, Frankel Leó és Ostyn; nem volt jelen, de bejelentette, hogy nem tud az ülésre eljönni, három tag: Johannard, Maion és Varlin. Ennek a fontos gyűlésnek a jegyzőkönyve nem maradt meg. Csak egy rövid beszámoló maradt ránk, amelyben ismertetek a hozott határozat szövegét (ezt а határozatot a gyűlés után a lapokban közzé tették). A határozat általában a „kisebbség" mellett foglalt állást, amennyiben kijelentette, hogy támogatja azt a követelését, hogy „a gyűléseket tartsák meg nyilvánosan és helyezzék hatályon kívül a Jóléti Bizottság megalakításáról szóló dekrétum 3. pontját", melyről a határozat megállapítja, hogy lehetetlenné teszi „a végrehajtó hatalom tevékenységének bármilyen ellenőrzését.v A határozat mindazonáltal nem követelte a Jóléti Bizottság felszámolását. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a gyűlés megelégedett azokkal a magyarázatokkal, amelyeket a Kommün tagjai adtak, és elismeri, hogy „kifogástalan becsületesség ,.Les séances officielles de l'Internationale à Paris...". 174. , 70 Ugyanott. 183. 71 „Journal Officiel", 1871. május 21. 72 „Procès-Verbaux de la Commune de 1871". II. köt. 369—374. 7S „Les séances officielles de l'Internationale à Paris..." 189.
