Századok – 1951
TANULMÁNYOK - I. Tóth Zoltán: Az 1819. évi parasztmozgalom a zalatnai középső uradalomban 169
178 i. tótii zoltán bárányt ígért neki, de nem adta meg, mire 12 pálcára húzatta le. (7. tanú.) Kétszer is elvégeztette a kirótt ölfát s hogy fcikényszerítse, egy 71 éves embert kalodába tétetett. Voltak olyanok is, akiket pénzért elengedett a katonaságtól, de azután újra befogatta őket- (19. tanú.) Katonának a szegények fiait szolgáltatta ki. Amikor az éhinség miatt a kincstár ingyen vetőmagot osztatott, a bíró pénzért adta ki vagy pedig kaszáltatott, arattatott érette. (28., 35. tanú.) Másnak 16 forintért elengedte az ölfakészítést, de egy hét múlva mégis bekövetelte rajta. A tiltakozásra ,'azt válaszolta: „Hadd el, mert más szolgálatból ki tudlak. Azomba elhajtott erővel az ő háza felett való réttyibe kaszálni, úgy hogy felébb a tömlecbe is küldött volt és úgy mentem az ő szolgálattyába.'1 (28. tanú.) Bigyigutz nem válogatás nélkül tette kedvezéseit éa erőszakosságait. „A gazdagabbaktól pénzt vett f\el, azokat a szolgálatból el hadja, holmi praestatióktól [szolgálatoktól] mentté tészi, s azoknak terheket a szegényekre vetvén, azokat nyomorgattya és véllek viteti véghez amazoknak a szoigálattyokot.'' (42. tanú.) „Hanem az is igaz — vallja a 70 éves Boglya György —, hogy a falunak haimada, a nemes vármegye dolgaira, úgy szintén az uraságéra se ment, úgy eligazították a dominalis bíróval. Azomba akik gyengébb tehetségüek voltának, azokat hajtották a szolgálatokba." A gazdagabbak a „szolgálattyokat vitették a szegényebbekkel úgy annyira, hogy sokan amián a szerfelett való szolgálatok mián sokaknak a marhájok el pusztultanak, nyomorúságba maradtanak s az eféle terhaltetéseket sokan nem győzhetvén, elis pusztultanak s az az edgyik oka a sok pusztán hagyott házaknak." (46. tanú.) A gazdagok ihadisegélyét is a szegényekre vetik fel és emiatt sokan elpusztulnak. (66. 'tanú.) „A szegényeket rendületlenül hajtyák szolgálatokba, akár van a tarisznyájába mit egyék, akár nints. A gazdagok otthon ülnek,% dolgokhoz látnak, he volt honnan megfizetni a dominalis bírónak, Niikulának [Bigyigutznak], Ügy mint Ту ipa Nikuláje, Tyipa Mit és Csoflika Nikuláje, akik négy ökrű gazdák lévén és két lovakis lévén nekiek, se a vármegyei, se az uradalmi szolgálatokba nem mentenek s érettek a szegénység húzta az igát." (70. tanú.) „Na! ha volt a zsebünkbe pénzünk, a dominalis bíró elbotsáta bennünket. A kinek pedig a zsebébe nem volt pénze, azt el nem hagyta a szolgálatból.'* (93. tanú.) „A kik pedig ollyan szegények voltának. hogy a se volt mit egyenek, azokat bezzeg nem botsátotta vissza, hanem ha kérték, hogy hadja el, mert nints egy falattyakis unit vigvenek az útra, azokat le vonatta az udvarán és megvágatta és úgy kellett nékiek éhei halva menniek a dologra. A tehetősek pedig otthon maradtanak .. . Melynek mű okát kérdvén, hogy miért botsátgattya vissza a ki rendelt embereket? azt feleié nékünk: Laszátvize ke Jeo poruntseszk!'' [Hagyjátok csak, mert én parancsolok!]» Ilyen és hasonló gaztettet számszerint 176-ot talált a megyei vizsgálóbizottság igazoltnak. Bár ,az esketés 1817 őszén megtörtént, az ügy ismét elaludni látszott. Bigyigutz és Meitzer továbbra is urai maradtak a helyzetnek. A falusiak azonban nem hagyták abba a megkezdett dolgot és sorozatos sürgetéseikre 1818 májusában sor került Meitzer és Bigyigutz kihallgatására is. Az újabb esketések során kiderült, hogy az ispán ellen felhozott vádak is igazak voltak. Nem tagadta, hogy Horáknak és tumultuánsoknak nevezte a panaszosokat, mert „tilalmas és erőszakos utakon" keresték igazukat. Felbőszítette, hogy nem az uradalomtól, „hanem megvetésből a nemes vármegye tisztségétől" kértek segítséget. A Szikoje és Buta elleni erőszakosságokat kitalált ürügyekkel próbálta indokolni. A vármegyei vizsgálóbiztosok azonban, akik attól féltek, hogy az uradalmi tisztek erőszakosságai a parasztok fokozott ellenállását váltják ki, nem elégedtek meg Meitzer kitérő válaszaival, hanem a tények alapján áthelyezésre javasolták. Bigyigutz minden felelősséget a vármegyei bírókra igyekezett áthárítani. A vizsgálók vele kapcsolatban azt javasolták, hogy térítse meg az esketési költségeket és a zalatnai adminisztráció vizsgálata nyomán fizesse meg az okozott károkat. Amennyiben ez az ő vagyonából nem telik ki, pótolják ki a Meltzeréből.29 2S EG 9052 :1817. 29 EG 8161 : 1818.
