Századok – 1951

TANULMÁNYOK - Molok; A.: Párizs munkásai a Kommün napjaiban 1

PÁRIZS MUNKÁSAI A KOMMÜN NAPJAIBAN 15 Igen jellemző ebben a tekintetben Goullénak egy másik cikke „A Jóléti Bizottság*' (Le Comité de Salut public). Míg az Internationale több tagja a proudhonista előítéletek hatására a Konvműnben és a Komműnön kívül egyaránt egy erős hatalommal felruházott szerv alakítása ellen lépett fel, Goullé velük ellentétben üdvözölte a Jóléti Bizottság megalakulását és emlékeztetett arra, hogy az 1793-ban alakított azonos nevű szerv milyen eréllyel és milyen sikerrel működött. Goullé felsorolja a Kommün által alakított Jóléti Bizottság tagjainak nevét és kijelenti: „A munkások mindannyiukat ismerik és a tömegek kétségtelenül teljes bizalommal tekintenek majd feléjük ... Ezek a polgártársak nagy felelősséget vesznek ,a vállukra. Mi mindenben támogatjuk miajd őket. Ez a munkásosztály kötelessége. Elmúlt az az idő, amikor szekcióink filozófiai vitákkal foglalkozhattak. Meg kell menteni Párizst".®5 Mivel foglalkoztak üléseiken az egyes szekciók és a Szövetségi Tanács a Kommün időszakában? Csak néhány jegyzőkönyv, vagyis helyesebben jegvzőkönyv-részlet, és néhány határozat áll a rendelkezésünkre. Ezért nem tudunk, akár csak valamennyire is pontos választ adni erre a kérdésre. A rendelkezésünkre álló anyagok alapján csak arra van módunk, hogy néhány tényt idézzünk és hogy leírjuk a párizsi szövetség életének és tevékenységének néhány epizódját a Kommün idejéből. A Szövetségi Tanács április 12-én egyhangúlag a következő, rendkívül nagy elvi jelentőséggel bíró határozatot hozta: „Minthogy Tolain küldött, akit a munkásosztály képviselőjéül a Nemzetgyűlésbe választottak, a legaljasabb módon, gyáva nyúlként elárulta ügyét, az Internacionálé párizsi Szövetségi Tanácsa kizárja soraiból és arra kéri a Londoni Főtanácsot, hogy hagyja jóvá kizárását".e

e Ebben a határozatban Tolain proudhonistáról van szó, aki a versaillesi Nemzetgyűlés képviselője maradt és a Kommün ellen lépett fel. Goullé egy;

k cikkében megbélyegezte a mai jobboldali szocialistáknak ezt az elődjét, mint a szocializmus renegátját, a kapitalizmus szolgáját, és bebizonyította, hogy a Kommün ellenségei az ő segítségével akartak szakadást vinni a proletárok soraiba, hogy az ő segítségével akarták a proletariátust elvonni a forradalmi harctól. Ivry és Bercy egyesült szekciója április 28-án határozatot hozott, amelynek értelmében az Internacionáléból kizárta egyik tagját: Joseph Persico-t (zenetanár). A határozatot azzal okolták meg, hogy több mint egy hónapig nem jelent meg a szekció ülésein és hogy a Kommün választások idején a párizsi szövetség határozataival ellentétes szellemben ténykedett.87 Érdekes a Carrières szekció május 9-i határozata, amely annak a kívánságának adott kifejezést, hogy a Kommün rendelje el „a világi, elemi és szakmai, kötelező és minden fokon ingyenes oktatást".68

Ez a határozat kétségtelenül hozzájárult ahhoz, hogy fokozódott az a harc, amelyet a Kommün а népművelés radikális megreformálásáért vívott. Május 3-án igen fontos határozatot hozott a Szövetségi Tanács. Ezen az ülésen elhatározták, hogy öt tagból álló „kezdeményező bizottságot" küldenek ki, amelynek а városházán kellett tartózkodnia, amelynek „közvetíteni kellett a Szövetségi Tanács és a Kommün között" és amelynek „felülvizsgálat és jóváhagyás céljából a Kommün elé kellett terjesztenie a párizsi szekciók munkájának eredményeit". A határozat hozzáfűzte, hogy e bizottság tagjainak be kell majd számolná ok munkájúikról a Szövetségi Tanács minden ülésén és hogy a Szövetségi Tanács bármikor visszahívhatja őket. 85 „La Révolution politique et sociale", 6. sz. 1871. május 8 ee

„La Révolution politique et sociale", 3. sz. 1871. április 16. 07 „Les séances officielles de l'Internationale à Paris..." 170. e8 Ugyanott. 179—180.