Századok – 1951
TANULMÁNYOK - I. Tóth Zoltán: Az 1819. évi parasztmozgalom a zalatnai középső uradalomban 169
172 i. tótii zoltán tudtak elérni.7 Hasonló sors érte 1812-ben benyújtott kérvényüket is.8 1813 nyarán újabb kérvénnyel fordultak a guberniumhoz, melyben kifejtették, hogy királyi rendeletben leszögezett jogaik megsértésével a rendes szolgálatokon és azoknak megváltásán és az érchordáson kívül ölfakészítésre és f.ahordásra is kényszerítik őket, ami a kincstárnak is nyilvánvaló kárára van." A gubernium vizsgálatot kért ebben az ügyben Alsófehér megyétől, mely 1814 április 30-án felküldte Aaron Sándor abrudfaivi szolgabírónak a vármegyéhez intézett jelentését.10 Aaron külön-külön meghallgatta az uradalmi provisoratust (udvarbíróságot), mely az 1789-i szerződésre hivatkozott és a falusiakat is, akik írásban adták be véleményüket. A bucsumiak kifejtették, hogy a szerződés 2. pontja szerint ,,azon szolgálat csupán csak az Ordinarius coloi}usokat [közönséges jobbágyokat] és nem a bányász gazdákat illeti, amint hogy annyi esztendőktől .fogva a tempore emanotionis contractualium fa szerződés kibocsátása óta], annális inkább az előtt nem szoríttattak, hanem csak két esztendőktől fogva, a mely nem csak a mii nekünk bányászoknak, hanem az Ordinarius colonusoknak is igen keservesen esik annyiba, amennyibe a kohók manipulatiójához tartozó szolgálatokat, forspontozásokat [előfogatokat], az offenbányai lakosoknak Brádról és Körösbányáról bányászatnak hátramaradásával kelletett búza magazinumjaikat vecturálni [szállítani] sokszor. Az is igen terhesen esett, amidőn Hondolból |Hunyad m.] egynéhány száz mázsa értznek vecturázására szoríttattunk, amely jóllehet, hogy a kohóhoz tartozik, de minthogy más vármegyébe és ezen az uradalmon kívül van, úgy tettzik mü nékünk, hogy ezen szolgálat is a Contractusnak első pontján kívül lévén, nem kevés megterheltetcsünkre van." A szerződés második pontja ,azt a kedvezést biztosítja a bányászgazdák számára, hogy a lehetőség szerint csak az abrudbányavidéki erdőkben készítsenek ölfákat és innen szállítsanak szenet. „Már pedig csalhatatlanul igazság az, hog ya bányász gazda a fenesi [alsóuradalmi] erdőkre küldettetvén. ha csak két öl fának csinálására, azt alig egy hét alatt csinálhatja meg, arról az egy hétről pedig, ha csak 2 piseta [nehezék] aranya is el marad, az is igaz, hogy több kárt vall az aerarium [kincstár], mintsem a mennyi haszna volna azon két ölfába és így... mentől több ölfák csinálásával van meg terhelve a bányász . .. annál több arany marad el a váltó háztól és annál több kára következik az aerariumnak. Már pedig az erdőt, az ölfákat a Fiscus [kamara] mindennap, minden órába megkaphattya, mert a bányászok által administrálandó [szállítandó] aranynak proventussából [jövedelméből] tíz annyi öleket csináltathat az aerarium. De ha valamelyik bányásznak a bányája azalatt, míg az ölfa vágáson heteket mulat, bé koslódik, bé hull, bé reked, az aerarium, a bányász gazda nagy kárán kívül, vagy igen későre, vagy talán soha, egy krajtzár proventust sc kap. Innét is önként következik, az, hogy az az előtt volt több instantiák. méltó tekintetbe vévén az aerarium proventusát, méltó exemptióba [kiváltságban] is tartották az bányászokat. Melynél fogva a Contractusnak tzen második ponttyához erősen ragaszkodván, s annak erejénél fogva régi immunitásunkat [mentességünket] meg kivánnyuk a Tekintetes Szolga Bíró Ürnak parantsolattyára alázatos feleletünket nem íszóval. hanem írásba tévén, eszerint a Felsőbbeknek elejekbe terjeszteni alázatosan kérjük . . ."11 Ennek az öntudatos véleménynek vétele után írja meg Aaron Sándor szolgabíró jelentését a vármegyéhez (1814 április 20.), mely ellenséges indulata mellett is igen értékes adalékokat nyújt a bányászparasztok életének megismeréséhez. 7 EK 2639 : 1817. " EK 2143, 2598, 3649 : 1820 » EG 6317 : 1813. 10 EG 5632 : 1814. 11 EG 5632 : 1814.
