Századok – 1951

TANULMÁNYOK - I. Tóth Zoltán: Az 1819. évi parasztmozgalom a zalatnai középső uradalomban 169

az 1819. évi parasztmozgalom 171 nia. A maga költségeit a bíró azután búsás többlettel zsarolta ki a falusi szegénységtől: a robot kiosztása körüli mesterkedéseivel a gazdagabbakat és az ajándékot vivőket a többiek rovására mentesítette a munka elvégzése alól. A felső és az alsó uradalomban évente, vagy kétévente cserélődtek a bírók, a tisztek így is alig győzték a leváltást kivárni. A középső uradalomban más volt a helyzet. Az abrudfalvi ispán alatt nagyrészt bányászok éltek, akiket az 1789-i szerződés a földműves jobbágyoknál sokkal kevesebb robotra kötelezett, itt tehát a robot szétosztása és az érte járó bér részleges elsikkasztása körül, ami a másik két uradalomban meglehetősen általános volt, sokkal kevesebb alkalom kínálkozott. Azonkívül ebben az uradalomban a bírák hosszabb ideig viselték tisztségüket. A bányászok felett egy, a falusiak által választott bányaellenőr is működött, akit a kincstár fizetett és a bányabíróság rendelkezése alatt állt, ez az ispánnal szemben is védelmezte a bányászérdekeket. Az uradalmi prefektus és az abrudfalvi ispán ezért minden követ megmozgatott, hogy a bányászok is olyan mértékben teljesítsenek robotot, mint a földmíves jobbágyok, mert ezáltal illetéktelen jövedelmüket remélték megnövelni. Céljukat a thesaurariatuson (vagy kincstartóságon, a bécsi kamara erdélyi főhivatalán) keresztül érvényesítették, a thesaurariatus pedig a vármegyét mozgósította a kiterjesztett robot behajtására.s Már 1805, de különösen 1810 után az uradalom mind több új szolgáltatással terhelte a középső uradalom lakosságát. Megnövekedett az ölfavágás mennyisége, a felső uradalomból az offenbányai kohókhoz leúsztatott fa kifogása az Aranyosból, az uradalmi fűrészmalom munkálatainak ellátása, árokásás, borfuvarozás, ingyen kaszálás stb.4

A napoleoni háborúk idején a közterhek is nagyon megszaporodtak. 1805-ben a közterhek ezek voltak: A zalatnai kincstári uradalom parasztságának kizsákmányolásáért a tartományi és a kamarai hatóságok élénk vitát folytattak egymással. A vármegye és a gubernium (a főkormányszék, a legfőbb erdélyi kormányzati szerv) igyekeztek a magánföldesúri jobbágyok terheiből minél többet átrakni a kincstári jobbágyok vállaira, az uradalom és a thesaurariatus pedig a kincstár javára törekedtek a parasztság munkaerejét fenntartani. A már százados versengésben, melynek az a lényege, hogy mindkét fél a maga számára igyekezett a parasztság minél nagyobb kizsákmányolását biztosítani, ezúttal a tartományi hatóságok kerekedtek felül, ami a közterhek tekintélyes megnövekedését eredményezte a jobbágyok számára." A terhek nagyméretű súlyosbítása, ellen az egész parasztbányászság felvette a harcot, de valamennyi közül a bucsumiak emelkedtek ki leginkább öntudatos és szívós magatartásukkal. A három középső uradalmi falu képviselője, а bucsumi Prátza Juon 1810-ben személyesen adott át I. Ferencnek egy kérvényt, melyben a privilégiumok megújítását kélték, de eredményt nem 3 Simeone Balinth: Scurtä deseriere a urior evenimente intámplate in Muntii Apuseni, eu comunele Bucium, Abrud-Sat çi Cârpiniç. Transilvania 1876. 13. • Erdélyi Gubernium levéltára (ezentúl: EG). Conscriptio Czirakyana. Alsófehérmegye. XII. k. 5 EK 3097 : 1806. ° Erdélvi Gubernium levéltára, politikai sorozat (ezentúl egyszerűen: EG) 5354 :1820; 3446:1831; EK 2681, 2926 3182:1804; 120, 2172:1805 ; 943, 2564:1806; EG 8472: 1812: 12.140: 1819. Katonai természetbeni szolgáltatások 20.240 forint Évi adó Egyéb közteher 30.840 10.000 Összesen 61.080 forint®