Századok – 1950

Tanulmányok - Réti László: A Bethlen-Peyer paktum. 37

A BETHLEN—FEY KB PAKTUM в0 kőztetett árulók eltávolításával tisztítsák meg és frissítsék fel a mozgalmat. Ezért még azt az alapjában véve naiv lépést is megkísérelték, hogy az áruló szociáldemokrata párt ellen az árulók internacionáléjánál keressenek védel­met. Ez a lépés látszólag eredményre is vezetett. А II. Internacionálé végre­hajtó bizottságának brüsszeli ülése 1925 január elején bizottságot küldött ki a magyar párt ügyeinek kivizsgálására. Ez a bizottság 1925 januárjában Bécs­ben ült össze. Tagja volt a marxizmus öreg renegátja, Kautsky Károly és az ausztro-marxizmus fő-ideológusa, Bauer Ottó. A szociáldemokrata pártot természetesen zavarta az Internacionálé vizs­gálata, szennyesének nemzetközi kiteregetése. A Népszava megint szánalmas magyarázkodásokba fogott: „Az Internacionálé végrehajtóbizottságához álutakon hozzáférkózött a pártunkat és pártunk vezetését rágalmazó legendagyüjtemény, félreértések és tudatos félremagya­rázások magvait hintették el a fórumon.""6 Ez persze sovány magyarázat. Nem látható belőle, milyen álutak vannak az Internacionáléhoz, sem az, hogy miért kellett nyilvánvaló rágalmak körül olyan nagy hűhót csapni, külön bizottságot, bécsi tanácskozást létrehozni. De miről is fog tárgyalni ez a bizottság? Először is megtudjuk, miről nem fog. A Népszava szerint ugyanis: „Mindenekelőtt megállapítjuk, hogy ezen a tanácskozáson annak a paktumnak nevezett jegyzőkönyvnek az ügye nincs napirenden.9 ' Ez persze megint szemenszedett hazugság. Néhány nap múlva a Nép­szava is kénytelen volt leközölni a bécsi biizottság határozatát, amely súlyo­san elítélte a paktumot, de ez csöppet sem zavarta Peyeréket abban, hogy ameddig csak lehetett, megtévesszék a magyar munkásságot. Tudták, hogy a paktum kérdése döntő szerepet játszott, mégis szemrebbenés nélkül leta­gadták azt. Mi volt hát akkor szerintük a bécsi tárgyalások oka? Nem a » paktum miatt hívta össze a bizottságot az Internacionálé — mondották, „hanem azért, mert abban a fölfogásban élt, hogy a magyarországi szociáldemokrata párt kebelében számban jelentősebb ellenzéki csoport van, amelynek tevékenysége esetleg pártszakadásra vezethet. Ezt elkerülendő, küldött ki az Internacionálé bizott­ságot a „magyar ügyben". A bizottság azonban — teszik hozzá — meg fog győződni arról, hogy a magyar pártban nincsenek ellenzéki bírálók, hanem csak rágalmazók vannak és rendbontók vannak, akiktől éppen a párt egységének megóvása és a párt­fegyelem biztosítása érdekében akarja a magyarországi szociáldemokrata párt minden fóruma megtisztítani a pártot."8 8 A bizottság persze а II. Internacionálé bizottsága volt, Kautsky és Bauer voltak a fő hangadói és ennélfogva mindent elkövetett, hogy a feketét fehér­nek nyilváníthassa. Azonban bárhogy folyt is a szerecsenmosdatás, a bizottság mégsem kerülhette el néhány kétségtelen tény megállapítását. Ezek pedig lesujtóak voltak a magyar szociáldemokráciára nézve. így megállapította a bizottság: „Gróf Bethlen ... az engedményeket... olyan föltételekhez kötötte, amelyekről maga gróf Bethlen is tudta, hogv a nemzetközi munkásmozgalom minden alapelvével, sőt némelyike a szocialista erkölcs elveivel is ellentétben van... Mindamellett bizo­nyára érthető, hogy egy olyan paktumnak a megkötése, amely tartalma és formája szerint teljesen ellentmond a nemzetközi munkásmozgalom minden hagyományának, természetszerűleg ellenzéket támasztott a pártban.""" A bizottság tárgyalásain az ellenzék is képviselve volt. Az ellenzék a következő követeléseket terjesztette elő: 1,9 Népszava, 1925 jan. 27. " U. o. ,s Népszava, 1925 jan. 29. '" Zweiter Kongress der Sozialistischen Arbeiter-Internationale, 110—111. е.

Next

/
Thumbnails
Contents