Századok – 1950
Tanulmányok - Réti László: A Bethlen-Peyer paktum. 37
A BETHLEN—PEYER PAKTUM 56 ' leverésére irányuló küzdelemben. Büszkén hivatkoztak az egész világ szociáldemokráciájának ellenforradalmi, a kapitalizmust megmentő tevékenységére és ugyanakkor a nyugati imperialista hatalmak budapesti ügynökeinek jó véleményére a magyar szociáldemokrata népbiztosokrój. Ma már tudjuk, Rákosi Mátyás leleplezései révén, hogy milyen szoros kapcsolat van az angol imperializmus kéimszervezete és az úgynevezett „Munkáspárt" vezetői között. Ebben a harminc év előtti beadványban a magyar szociáldemokraták önkénytelenül is elárulják magukat, amikor egy kalap alá veszik, egyenértékűnek tartják az ántánt ügynökeinek jó véleményét a nyugati szociáldemokraták ál 1 ás foglal ás á val. Es ha már világméretekben és történelmileg kimutatták és bebizonyították a szociáldemokrácia nagy szerepét a burzsoá uralom helyreállításában és megerősítésében, akkor csak természetes volt, hogy a beadvány befejező része a magyar szociáldemokráciának az ellenforradalmi konszolidációban vállalt szerepével foglalkozik.35 Ez a beadvány a „Főméltóságú Kormányzó Ür"-hoz azért érdemel külön figyelmet, mert a különböző tárgyalásokon elhangzott gyakorlati kívánságokkal és ígéretekkel, hétköznapi csereberével szemben, igyekszik „elvi alapon", elméleti fejtegetésekkel megmagyarázni és alátámasztani a szociáldemokrata árulást. Ezért az 1920 március 2-i hírhedt Vanczák-vezércikk mellett ezt tekinthetjük a paktum gondos és alapos előkészítése második döntő d okumen tum ának. Bethlen István 1921 április 15-én lett miniszterelnök. Parlamenti bemu, tatkozó beszédében így nyilatkozott a „munkáskérdésről": „A világ ma nagy destruktív eszmeáramlatok behatása alatt áll. Oroszországban még a bolsevizmus uralkodik, a bolsevizmus egész Európát behálózta ágenseivel, behálózta pénzzel és működésben van. Szomszédainknál hasonló tünetek mutatkoztak s idebenn, ne áltassuk magunkat, még itt is megvannak a feszítő erők. Ne áltassuk magunkat: ezek a feszítő erők, hogyha teljes szabadjára eresztjük őket, az állam konszolidációjának lehetőségét megakadályoznák. A munkásosztállyal szemben a kormány a legnagyobb megértést fogja tanúsítani. Teljesen tudatában vagyunk annak, hogy sok mindenféle intézkedés áll fenn, amely a munkásosztállyal szemben ma már méltánytalan.3 6 A kormány minden tekintetben enyhíteni fog ezeken és el van tökélve arra, hogy a munkásosztállyal az érintkezést felvéve, vele ezeket a dolgokat megbeszélje és lehetőleg olyan rendezést teremtsen, amely a munkásosztályt is megnyugtatja."3 7 Persze, világos, hogy „munkásosztály" alatt Bethlen a szociáldemokrata vezetőket értette és a bolsevizmustól rettegve, ezekkel akarta felvenni az érintkezést. Meg volt adva tehát a jel a több mint egy évvel előbb abbamaradt tárgyalások újrafelvételére. A Népszava Bethlen felajánlkozását örömmel fogadta. Nyilatkozatok, ígéretek eddig is voltak már, minden új kormánynál — írta 1 —, de most „a pohár régen csordultig tele". Igaz is, szegények egy éve vártak a tárgyalások folytatására és ehelyett mindig csak ígéreteket kaptak! No de hátha most máskép lesz! „Akarjuk tehát hinni, hogy ezúttal másképpen fognak alakulni a dolgok, s a most elhangzott kijelentések mögött komoly akarat rejlik."88 Az ígéret mögött valóban volt komoly akarat. Bethlen új, nagy terveket hozott a tarsolyában. A sokféle sikertelen próbálkozás után végleg konszo-1,5 U. o. " Bethlen itt nyilvánvalóan szintén arra gondol, hogy miután a különféle „keresztény" és „nemzeti" munkásszervezetekkel eredménytelenül kísérleteztek, nincs más hátra, mint igénybevenni a szociáldemokrácia annyira felajánlkozó segítségét. »' Képvh. Napló, 1920—21. IX. k„ 186. o. ю Népszava, 1921 ápr. 23. 4 иЫЛ'/л' чЙ-''''' V'i
