Századok – 1950
Krónika 462
«to KSONIKA — Ami a nyugat felé vándorló ugor törzsek valószínű útját illeti, erre vonatkozólag régebbe» azt a feltevést fogadták el hogy e törzsek az Urálon keresztül a Kiraa folyóig ereszkedtek le. Azonban a Káma-folyó mellett folytatott legújabb régészeti vizsgálatok megcáfolják ezt a feltevést. A Káma-folyó mentén feltárt ananyínoi kultúrát és az ebből származó későbbi kultúrát nem lehet úgy tekinteni, hogy azt az erre a területre érkezett ugor törzsek alakították ki. Az a nép, amely ezen a területen • ku túrát kifejlesztette, már régóta ott lakott, amikor az ugor törzsek vándorlás« megkezdődött Ebben az esetben legfeljebb csak keletről jövő bizonyos kultúrelemek behatolásáról beszélhetünk, azonban a fennmaradt kultúremlékek nem teszik valószínűvé azt a feltevést, hogy erre a területre nagy tömegben történt volna_ behatolás kelet felől. Sokkal valószínűbb az, hogy a délurali, Volga-mögötti sztyeppék és erdős peremvidékek voltak azok a területek, amelyen a nyugat felé törő ugor törzsek átvonultak. Ebben az irányban folyik most történészeink geográfiai kutató munkája. ' • i.V. ' V-'-' ' ' • 'J.' v, ''.'V:»'"*- -•(•ДV"' Kuo Mo Zso, i kínai népköztársaság miniszterelnökhelyettese, a Kínai Tudományos Akadémia elnöke emelkedett szólásra. — Nagyon örülök, — mondotta — hogy alkalmam van találkozni a magyar történészekkel. A kínai történészek ma szintén azon az úton haladnak, amelyen 8 magyar történettudósok, a marxista történettudomány útján. — Kína nagyon régi ország — folytatta — de ugyanakkor azt is el lehet mondani róla, hogy nagyon fiatal. Nagyon öreg, mert már négy-ötezer éves, de ugyanakkor nagyon fiatal, alig több, mint egy éves. Fiatalabb, mint Magyarország. Mint fiatalabb testvér tehát, sokat tanulhatunk a Szovjetuniótól és a népi demokráciáktól. — A. fiatal kínai történészek ma azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a marxizmusleninizmus alapján megírják Kína történetét. Hatalmas munka ez, hiszen a kínai történet négy-ötezer éve felöleli az ősközösség, a rabszolgaság, a feudalizmus és kapitalizmus korszakait, egészen a jelen korig. De a mi történészeink tudják azt is, hogy nem elég csak tanulmányozni a történelmet, hanem a történc'em tanulságait teremteni is kell. Tudjuk azt, hogy az emberi történet fejlődik, előre halad. Az a célunk, hogy megteremtsük a szocializmust és továbbfejlődjünk a kommunizmusig. S ezt a teremtő munkát úgy akarjuk véghezvinni, hogy kéz a kézben ha'adunk együtt a nagy Szovjetunióval és a népi demokrácia országaival ^u-iiji^ytv.-ij 1!y.VftiiU : Josef Macurek csehszlovák akadémikus üdvözölte ezután a magyar tudósokat я rámutatott: a magyar történészekhez hasonlóan, számos új feladat áll a csehszlovák történészek előtt is s ezért fokozott fontossága van a két nép- s álta'ában a népi demokráciák történettudósai közötti szoros együttműködésnek. A Magyar Tudománya« Akadémia ünnepi Hete éppen ezért igen fontos esemény, ennek az együttműködésnek я megvalósítása szempontjából. •.":' ;?v :'•:•'..- : j! < .;.•' V'S-í; ; ; .•'• •. » fi'..;. .^Ьу1.-/,:4 :":*'•!•'••.; Anna Kormanova lengyel történész-profeszor hangoztatta, hogy a lengyel és • magyar nép barátságának évszázados történelmi hagyományai vannak, de most e hagyományoknak új értelmet, új tartalmat kell kapniok. Most, amikor a lengyel é» • magyar nép egyaránt a felemelkedés, a boldogabb élet útjára lépett, új fejezet nyílik a két nép barátságának történetében. A külföldi és magyar történészek ezután hosszabb ideig elbeszélgettek egymásául, behatóan megvitatva a közös érdekű történeti problémákat.
