Századok – 1950

Krónika 462

KRÓNIKA ** csatlakozásra szólították fel a határvidéki szerbeket. A hozzászólók közül Welt шаля Imre az előadóval szemben, aki az állami kizsákmányolást helyezte előtérbe, mint a forradalmi megmozdulás kirobbantóját, kimutatta, hogy a földesúri kizsáknányolás tényleges súlyáról sem szabad megfeledkezni. Az egész mozgalmat beállította a 17. század óta újra és újra fellobbanó kuruc-hagyományú parasztmozgalmak sorába. Az őszi évadot Bem emlékünneppel zártuk le. Kovács Endre tartott előadást, melyet bővebb formában a Századok olvasói ebben a számban olvashatnak. Aa előadáshoz Andics Erzsébet zárószavaiban hozzáfűzte, hogy Bem nemcsak kiváló hadvezér volt, de valódi forradalmi hadvezér is. Rendíthetetlenül hitt abban, hogy a népek erősebbek a leghatalmasabb zsarnoknál is. Hitt abban, hogy a nemzeti szabadság iigye minden nép közös ügye. A magyar történészek régi tartozása megírni Bem életrajzát, hősi küzdelmeinek történetét, kifejezni azt a szeretetet, melyet я magyar nép érez a szabadság feledhetetlen emlékű bajnoka iránt. ' • . ; •• " * • ït » Jij í \ , \ A Társulat a történettudomány ötéves kiadványtervének reá eső részében több forráskiadvány és monográfia munkálatait indította meg. Az 1950-es év folyamán megjelent Fekete Sándor: „A márciusi fiatalok" c. monográfiája, sajtó alatt van Ember Győző: „Iratok az 1848-as parasztmozgalmakról" c. forráskiadványa. A* év végére készült el a Kossuth-iratok további kötete, Barta István gyűjtésében és előszavával, amely „Kossuth Lajos az 1847/48-as országgyűlésen" címmel 1951 tavaszán jelenik meg. Befejezéshez közeledik két nagy monográfia a magyar ipar történetért: az 1790—1848. időszakot Mérei Gyula, az abszolútizmus korát Lederer Emma dolgozta fel. Együtt van az anyaga Andics Erzsébet kétkötetes, bevezető tanulmánnyal készülő forráskiadványának „A szabadságharc főúri árulói" címmel. 1951-ben ugyancsak két kötetre számíthatunk Benda Kálmán a „Martinovics mozgalom iratai" c. munkájából. Történetírásunk régi tartozását rója le Elekes Lajos Hunyadi Jánosról készülő könyve. „Magyaroiszág a II. világháborúban" címmel Zsigmond László dolgozik monográfián. A felsorolt és még folyamatban lévő munkákkal párhuzamosan a Társulat kidolgozta az 1951. évi kiadványtervét s előkészített egy népszerű tudományos sorozatot, melynek kötetei a magyar nép honvédő hagyományait, szabadságért, kaladásért küzdő nagy alakjait viszik széles olvasóközönség elé. Tankönyvkonzulíációk A fordulat éve történettanításunkban és történeti kutatásunkban is gyökere» fordulatot hozott. Parancsoló szükségletként mutatkozott meg marxista-leninista szellemű történeti tankönyvek mielőbbi kibocsátása. Az elmélet és a gyakorlat egysége pedig szükségessé tette, hogy a történetkutatók és a történelemtanárok közösen vitassák meg az új tankönyvekre vonatkozó kérdéseket. A Magyar Dolgozók Pártjának 1950. március 29-i ismeretes határozata után, a VKM és az Országos Neveléstudományi Intézet munkájával kapcsolatos súlyos mulasztások leleplezését követően a tankönyvkonzultációk megindítása nem tűrt további halasztást. A Társulat 1950-ben Budapesten három, vidéken pedig két tankönyvkonzultációt rendezett, Budapesten átlag 200—200, Debrecenbe^ valamint Szegeden 50—80 főnyi hallgatóság részvételével. A konzultációkon a tankönyvek szerzői ismertették я megvitatásra kijelölt könyvet, kifejtették, mennyiben járult hozzá az áj feldolgozás л könyvben tárgyalt korszak helyes megvilágításához. Kiemelték a súlypontkérdéseket és felhívták a figyelmet a tankönyv megírásában követett és а tanításban is követendő elméleti és politikai szempontokra. Megmutatták az utat, hogyan lehet és kell multtmk haladó hagyományainak feltárásával a jelenben felmerü'ő kérdések megoldását is elflsegítent. A tankönyvek ismertetése után a történelemtanárok tették meg észrevételeiket. Az 1950. április 27-i első konzultáción Hanák Péternek a gimnázium II. osztálya számára készült tankönyve került megvitatásra. A történelemtanárok felszólalásaik során ezen az ülésen főleg didaktikai és módszertani kérdéseket vetettek fel. Több kívánság hangzott el arra vonatkozólag is, hogy a tankönyvek a jövőben könnyebbek, a tanulók számára érthetőbbek legyenek. A május 11-én tartott tankönyvkonzultáció az általános iskola VIII. osztályos történelemkönyvével foglalkozott. Â pedagógusok felszó'alásalra Zsigmond László és Karácsonyi Béla tankönyvírók válaszoltak. А VIII. osztályos tankönyv körül kialakult eleven vita az általános iskolai történelemtanítás valamennyi kérdésére kiterjedt. A fel-