Századok – 1950

Krónika 462

KRÓNIKA 463 A Társulat dunántúli szervezője: Babies András (Pécs, Dunántúli Tudományos Intézet). A Társulat éf.zakmagyarországi szervezője: Szántó Imre (Eger, Állami Pedagógiai Főiskola). 2. . A közép- és általános iskolai történettanárok szervezését olyanmódon indítottuk meg, hogy nyilvános konzultációkat rendeztünk részükre az új történeti tankönyvek anyagából. Budapesten az általános iskolák VIII. osztálya számára írt tankönyv, valamint a középiskolák III. osztálya számára írt egyetemes és a középiskolák IV. osztálya számára írt magyar történeti tankönyv, Szegeden a középiskolák II. osztálya számára írt magyar, Debrecenben pedig a középiskolák IV. osztálya számára írt magyar történeti tankönyv anyagából tartottunk ilyen konzultációt, mindig az illető tankönyvek szerzőinek vezetésével. A konzultációk komoly érdeklődést váltottak ki és többórás vitákat eredményeztek. A konzultációk segítséget nyújtottak a tanároknak szakmai ismereteik elmélyítésében, rámutattak a tanulmányi anyagnak azokra a súlypontjaira, amelyeknek a kidomborítása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy törtenetoktatásunk a hazafias nevelés egyik jelentős eszközévé legyen. Ugyanakkor a konzultációkon elhangzott felszólalások a tankönyvek íróinak is fontos szempontokot adtak munkájukhoz. A következő évben szaporítani fogjuk ezeket a vitákat és törekedni fogunk arra, hogy minél nagyobb számban vonjunk be tanárokat a történetkutató munkába is. A Társulat pedagógus-felelőse: Vörös István. 3. Szakosztályok szervezése a történetírás egyes speciális területein működő kutatók tömörítésére még csak most van indulóban. Ezen a téren a Társulat vezetősége azt tekinti legsürgősebb feladatának, hogy megalakítsa a Társulat hadtörténeti szakosztályéi. A hadtörténeti szakosztálynak nagy munkát kell majd kifejtenie honvédő hagyományaink feltárásának és ápolásának érdekében. A szakosztály megalakulására 1951 elején fog sor kerülni. A hadtörténeti szakosztály megszervezését Nagy Kálmán alezredes készíti elő. A Társulat szervezeti kereteinek további megszilárdítása és kibővítése is azt a célt szolgálja, hogy a magyar történészek mind eredményesebben teljesíthessék népünk hazafias nevelésének nagy feladatát. Előadások és kiadványok A Társulat 1950-ben folytatta 1949-ben sikerrel elindított előadássorozatát. Az előadások túlnyomóan a legújabb kor, azon belül a munkásmozgalom kérdéseivel foglalkoztak. A komoly kutatásokon alapuló előadásokat hozzászólások, élénk és tanulságos viták követték. A Társulat vezetőségének, igazgatóválasztmányának, a tudományos intézeteknek tagjai lelkesen támogatták azt a célkitűzésünket, hogy az új kutatások eredményeit vitával egybekötve minél tágabb közönséggel ismertessük meg. Az előadók. hozzászólók közt voltak akadémikusok, egyetemi tanárok, a Magyar Munkásmozgalmi Intézet, Történettudományi Intézet, Országos Levéltár és más tudományos intézményeknek munkatársai, egyetemi, főiskolai hallgatók. Sikerült vidéki történészkartársainkat is mozgósítani. A fővárosban elhangzott előadásokat nem egy alkalommal levittük vidékre is, helyi hozzászólókat kérve fel; viszont vidéki előadók kutatásainak eredményeit a fővárosból küldött hozzászóló egészítette ki. Az egész ország történészeit összekötő kapcsolat az előadások területén túl, más vonatkozásban, így kiadványaink előkészítésének, lektorálásának vonalán is éreztette jó hatását. Az előadások közönségét is sikerült kiszélesítenünk. A szűk értelemben vett szakkörökön — tudományos intézetekben dolgozó történészeken, egyetemi, főiskolai hallgatókon kívül — mind több középiskolai tanár vett részt azokon, s előadásainkon örömmel láttuk — ha még nem is az óhajtott számban — sok üzem dolgozóját. így az elmúlt esztendőben előadótermünk két ízben szűknek is bizonyult, s az előadást a Központi Egyetem aulájában tartottuk meg.