Századok – 1950

Krónika 462

K R Ó N I K A JELENTÉS A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 1950. ÉVBEN VÉGZETT MUNKÁJÁRÓL Szervezés A Magyar Történelmi Társulat, újjászervezése és szervezetének megszilárdítása után, 1950-ben arra törekedett, hogy kereteit kiszélesítse, hogy a történettudomány művelőinek és barátainak eddig elhanyagolt csoportjait is bevonja munkájába. Ennek érdekében a Társulat 1950-ben vidéki csoportokat hozott létre, a korábbihoz mérten nagymértékben kiterjesztette munkáját a közép- és általános iskolai történettanárok körére s megkezdte a történettudomány egyes ágait művelő szakoszályok alakítását. I. A vidéki szervezés terén jelentős eredményeket értünk el, 1950 március 19-én megalakult Szegeden a Társulat Alföldi Csoportja (Bács-Kiskun, Békés, Csanád és Csongrád megyére kiterjedő működési körrel), december 17-én pedig Debrecenben a Társulat Keletmagyarországi Csoportja (Borsod-Abaúj-Zemplén. Hajdú-Bihar és Sza­bolcs-Szatmár megyére kiterjedő működési körrel). Eze'ftkívül Pécsett és Egerben egy-egy aktivistát állítottunk munkába a szervezés, tagtoborozás megindítására. A Dél­alföldi és a Keletmagyarországi Csoport már eddig is több mint kétszázötven vidéki történészt vont be a Társulat munkájába. A Délalföldi Csoport 5, a Keletmagyarországi Csoport 3 tudományos előadó-ülést tartott 1950-ben, nagyobbrészt budapesti, kisebb­részt helybeli előadókkal. Ezenkívül a Társulat egy vándorgyűlést is rendezett decem­berben Debrecenben. Az előadások a történetkutatás új eredményeiről magas szín­vonalon, de népszerű formában számoltak be, és általában jelentős számú közönség érdeklődését, több hozzászóló vitáját váltották ki. Ki kell emelnünk a Délalföldi Cso­port jó munkáját, amellyel elérte azt, hogy előadó-ülésein rendszeresen sok üzemi munkás vesz részt. A következő évben feladatunk a vidéki előadások közönségsikeré­nek további fokozása és annak biztosítása, hogy minél több vidéki kutató számoljon be eredményeiről, részben a fővárosban is megismétlendő előadó-üléseken. Ez annál indokoltabb, mivel mindkét vidéki csoportunk körülbelül húsz-húsz kutatót állított már eddig is munkába, különösen helyi vonatkozású újkori és legújabbkori munkás­mozgalom- és paraszttörténeti kérdések megoldására. À Keletmagyarországi Csoport ezeket a kutatókat két munkaközösségben tömörítette s e munkaközösségek tagjainak debreceni vándorgyűlésünk alkalmával módjukban állott budapesti kutatókkal is meg­vitatniok problémáikat. A Társulat vezetősége a következő évben lehetővé fogja, tenni, hogy vidéki történészek az eddiginél nagyobb számban folytathassanak kutatásokat Budapesten is. Végezetül ki kell még emelnünk azt, hogy a Délalföldi Csoport Baján, Gyulán és Makón megszervezte a helybeli történészek egy-egy működő csoportját. 1951 folyamán mindkét vidéki csoportunk több működési körébe tartozó városban és községben fog előadó-üléseket tartani. A Délalföldi Csoport címe: Szeged, Tudományegyetem, Történeti Intézet, Ady­tér. A Délalföldi Csoport vezetőségének tagjai: Gerőné Fazekas Erzsébet elnök, Bónis György és Eperjessy Kálmán alelnökök, Oltvai Ferenc titkár, Tari János szervező, Niklai Ferenc pedagógus-felelős, A Keletmagyarországi Csoport címe: Debrecen, Tudományegyetem, Történeti Intézet. A Keletmagyarországi Csoport veizatőségének tagjai: Szabó István elnök, Varga Zoltán ügyvezető alelnök, Veress Géza titkár, Halász Imre szervező, Rácz István propagandista, Komjáthy István pedagógus-felelős, Szendrei István ifjúsági­felelős.

Next

/
Thumbnails
Contents