Századok – 1950

Szemle - Velká Řijnová Socialistická Revoluce a naše národni svoboda (ism. Kovács Endre) 433

434 SZEMLE zetközi hatásának 1917-től egészen napjainkig A szerző hangsúlyozza, hogy az Októberi Forradalom túllépte a nemzeti kereteket, kihatott a világ valamennyi népének felszabadító mozgalmaira. Udalcov I. V. Sztálint idézi: „Az Októberi Forradalom új korszakot nyitott, a proletárforradalmak korszakát az imperializmus országaiban". A szerzt> foglalkozik azzal a hatással, amelyet az Októberi Forradalom és a népek önrendelkezési jogának proklamálása európaszerte kiváltott, röviden ismerteti a cseh és a szlovák proletariátus 1918. évi megmozdulásait, foglalkozik azzal a hatással, melyet a gyarmati népek harcában váltott ki a szocialista forradalom, összefoglalóul megállapítja, hogy „a Nagy Októberi Forradalom megalkotta a világ első szocialista államát, melynek tapasztalataiból tanulhatnak a többi nemzetek és országok, melyek ráléptek a szocializmus építésének útjára a politika, a nemzetgazdaság, a tudomány és a. kultúra terén".. Oldrich Riha az első világháború alatti cseh politika tevékenységével fogllakozik tanulmányában („A Nagy Októberi Forradalom és az első világháború alatti külföldi ellenállásunk") és mindjárt elöljáróban leszögezi, hogy „a cseh burzsoáziának a világháború előtti időben semmiféle forradalmi követelménye vagy célja nem volt az osztrákmagyar monarchiával szemben". A nemzeti felszabadulás nem volt szívügye a cseh polgárságnak. Az osztrák-magyar birodalom a fejlett cseh ipar számára jó belső piaci lehetőségeket biztosított és a tőkeexportnak sem voltak akadályai. A cseh ipar ugyan látszólag harcolt a német kézben összpontosított iparral, de ez csak közönséges versengés volt. A szervezett erős cseh munkásmozgalom már rég kiváltotta az osztrák és cseh kapitalisták, gyárosok, bankárok összefogását. A cseh burzsoáziának tehát érdeke volt az osztrák-magyar monarchia fenntartása. Az első világháború folyamán a cseh burzsoázia mindvégig két vasat tartott a tűzben: óvatosan együttműködött a Maffiával, ugyanakkor kapcsolatokat tartott az osztrák vezető körökkel is. A nép viszont kezdettől fogva számos jelét adta osztrák-ellenességénck. A nemzeti önállóság követelményét elsőnek Masaryk állította fel. Nem támaszkodott azonban semilyen népi mozga lomra. Felszabadításra irányuló politikai tevékenységét a győztes imperialisták érdekeivel kötötte össze. A februári forradalmat lelkesen üdvözölte (habár 1917-ben még a legalkalmasabbnak a Romanov-dinasztiát tartja egy megalakítandó önálló cseh monarchia trónjára!), de az Októberi Forradalom nagy jelentőségével nincs tisztában és elítéli ezt. Éppen az Októberi Forradalom idejétől domborodik ki erőteljesen nyugati oiientációja. Az Októberi Forradalommal való szembefordulásban mutatkozik meg igen erősen Masaryknak és az egész cseh burzsoá politikai vezérkarnak osztályjellege. Eközben odahaza — mint ahogyan Jaroslav Charvát „A Nagy Októberi Forradalom hatása a cseh munkásmozgalomra" c. tanulmánya rámutat — ott áll a munkásság forradalmi mozgalmától rettegő cseh burzsoázia, oldalán a marxista-ellenes revizionista szociáldemokráciával, mely utóbbi eszmeileg teljesen az osztrák szociáldemokrácia függvénye. A cseh szociáldemokrácia elsekélyesedésére, eszmei tehetetlenségére és az osztráknémet szocialistáktól való teljes függőségére Charvát számos adatot sorol fel. Jellemző adaléka ennek az is, hogy ez a párt úgyszólván teljes egészében magáévá tette Bauer ês Renner tervezetét az osztrák-magyar monarchián hcliil élő nemzetek problémájának megoldására. A terv egyet jelentett az osztályharcos alapró! való eltávolodással, a monarchia további fenntartásának gondolatával. Maga a cseh nép azonban rögtön a háború kitörésétől kezdve nyíltan monarchiaellenes . Az 1917 szeptemberében és októberében tetőfokát elérő gazdasági anarchia hatása súlyosan jelentkezik a cseh lakosság söraiban. A munkásság megmozdulásai hatalmas ösztönzőerőt kapnak akkor, amidőn az Októberi Forradalomról szóló hírek eljutnak a cseh dolgozókhoz. „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a nemzetek önrendelkezési jogának kihirdetésével az osztrákmagyar monarchia elnyomott nemzeteinek megadta a monarchia további fenntartása elleni érvet. Megadta ezt az érvet a cseheknek is, kiknek az antanthatalmak semmit sem ígértek. Ellenkezőleg, Wilson elnök 1917. december 4-én a kongresszusnak küldött üzenetében kijelentette: — Meg kell mondanunk, hogy semmiképpn sem akarjuk megsérteni vagy átcsoportosítani az osztrák-magyar monarchiát. -— A brit miniszterelnök még 1918. január 5-én ezt jelentette ki: — Nem azért harcolunk, hogy megsemmisítsük Ausztria-Magyarországot.'' A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására az osztrák-magyar monarchia munkásosztálya visszatért a forradalmi útra, melyet a szociáldemokrata vezérek elárultak. A nagy januári osztrák sztrájk és a németországi sztrájkok ideje közé esik a cseh munkásság nagy sztrájkja, mely 1918. január 22-én kezdődött. Valamennyi ipari városban sztrájkoltak, főleg Prágában, az azonnali békekötést és az önálló államot követelve. A forradalmi és a sztrájkhullám egyre erősödött a cseh országrészben és 1918. május elseje a szocializmus erőinek hatalmas seregszemléjévé lett. A sztrájkok ezután mát