Századok – 1950

Szemle - A. M. Pankratova: A Szovjetunió története (ism. G. N. Anpilogov) 424

SZKMLE 427 A tankönyv a jobbágyfelszabadítás utáni korszakot éppen olyan teljességgel és világossággal rajzolja meg, mint Oroszország történetét a jobbágyié szabadítás előtti korszakban. A jobbágyfelszabadítás utáni korszakot a 60-as évek burzsoá reformjainak, a kapitalizmus fejlődésének részletes megvilágításával kezdi, azután következik az orosz cárizmus kül- és belpolitikájának, a munkásmozgalomnak, a 70-es, 80-as évek narodnyik-mozgalmának, valamint a munkás és forradalmi mozgalom új fellendülésének következetes és érdekes áttekintése. Mindezeket a nemzetközi munkásmozgalommal és Marx Káro'ynak az első Internacionáléban végzett tevékenységével szoros kapcsolatban vizsgálja. Jól, gazdag történelmi anyag alapján világítja meg a 80—90-es évek munkásmozgalmát, a Morozov-féle 1885-i sztrájkot, a marxizmus elterjedését Oroszországban, a „Munka Felszabadítása"-csoport létrejöttét, a marxista körök felbukkanását a 80-as években és a 90-es évek elején, Plechanov és a „Munka Felszabadítása"-csoportjának harcát a narodnyikok ellen. ,,«A Munka Felszabadítása»-csoport harcot indított a narodnyikok hibás nézetei ellen, kimutatta, hogy a narodnyik tanok és harci módszerek mekkora kárt okoznak a munkásmozgalomnak."6

A végső és megsemmisítő csapást a narodnyik-mozgalomra V. I. Lenin mérte. „Leninre várt az a feladat, hogy Oroszországban a marxizmust a munkásmozgalommal egyesítse s hogy a „Munka Felszabadítása" csoport tévedéseit kijavítsa."7 A tankönyv Oroszország jobbágyfelszabadítás utáni gazdasági és politikai fejlődésének megrajzo'ásával kapcsolatban a marxizmus-leninizmus klasszikusai műveinek, a SzK(b)P története tanulmányozása alapján, hatalmas és gondosan összegvüjtött konkrét történeti anyag alapján tekinti át az orosz cárizmus bel- és külpolitikáját, valamint nemzetiségi és gyarmati politikáját a 19. század második telében. Oroszország kapitalista fejlődése történetének utolsó korszaka a 19. és 20. század fordulóján ér tetőpontjára az imperializmusba való átmenettel. A tankönyv megmutatja az orosz imperializmus sajátosságát, amely V. I. Lenin és I. V. Sztálin meghatározása szerint katonai-feudá'is imperializmus volt. Bemutatja V. I. Lenin és 1. V. Sztálin forradalmi tevékenységének kezdetét, a proletariátus forradalmi pártjának megszületését és fejlődését. Ezzel kapcsolatban vizsgálja az osztályharc fejlődését, a cárizmus bel- és kü politikáját és a forradalmi válság érlelődését Oroszországban a 20. század elején. A tankönyv helyesen oldja meg V. I. Lenin és I. V. Sztálin opportunizmus elleni hárcának, a proletariátus forradalmi pártja keletkezésének, a munkásosztály V. I. Lenin és I. V. Sztálin vezetése a'att a cárizmus és a burzsoázia ellen folytatott harcának kérdését. Részletesen vizsgálja a munkásmozgalom új fellendülését a 20. században, az orosz-japán háborút és az 1905—1907. évi első orosz forradalmat. Helyesen világítja meg az 1905-ös forrada^m leverésének okait és a forradalom történelmi és nemzetközi jelentőségét. A szükséges teljességgel és világossággal vizsgá'ja a Szovjetunió történeti tankönyve a sztolipini reakció korszakát (1908—1912), a forradalmi munkásmozgalom fe'lendülésének éveit az első imperialista világháború előtt, továbbá a cárizmus bel- és külpolitikáját ebben a korszakban. A tankönyv jól világítja meg az első imperialista világháború okait és jellegét, a cári Oroszország részvételét ebben a háborúban, a burzsoá és kispolgári pártok viszonyát a háborúhoz, Lenin, Sztálin és a bolsevikok viszonyát a háborúhoz, a bolsevikok hazafiasságát és harcukat az imperialista háborúnak polgárháborúvá való átalakításáért. Megmutatja a bolsevikok harcát Lenin és Sztálin vezetése alatt az orosz és nemzetközi sociálsovinizmus és a centrizmus ellen, majd a cárizmus válsáoát és a forradalom közeledését Oroszországban, a februári burzsoá-demokratikus forrada'mat, a cárizmus megdöntését, a munkás- és parasztküldöttek szovjetjeinek és az ideiglenes burzsoá kormánynak a megalakulását. Kifejti a kettős hatalom lényegét, és bemutatja a bolsevikok harcát I. V. Sztá'in és V. M. Molotov vezetése alatt, a burzsoá-demokrat'kus forradalomnak szocialista forradalommá való átfejlesztéséért. A tankönyv érdemei közé kell sorolni, hogy részletesen tárgyalja a legrégibb időktől kezdve a Szovjetunió egyes népei kulturális fejlődésének történetét is. A Szovjetunió történetének tankönyve nagy figyelmet és helyet szentel a szovjet társada'om és állam fejlődése történeti kérdései megvilágításának. Az emberiség történetében ennek az új korszaknak alapjait a Nagy Októberi Szo'cialista Forradalom rakta le. Ez a forradalom fordulópont Oroszország történetében. Kiszakította az országot a kapitalizmus rendszeréből és új útra irányította, a szocializmus útjára. 1917 októ• A SzK(b)P története, 17. 1. ' U. o. 22. 1.