Századok – 1950

Szemle - A. M. Pankratova: A Szovjetunió története (ism. G. N. Anpilogov) 424

42 (i SZEMLE ber 25-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradaloni győzelmének napján V. I. Leóin ezt mondotta: „Ennek n forradalmi átalakulásnak jelentősége mindenekelőtt áz, hogy szovjet kormányunk, saját ha&lmi szervünk lesz, a burzsoázia legcsekélyebb részi­vétele nélkül. Az elnyomott tömegek maguk teremtik majd meg a hatalmat. Gyökere­sen lerombolják a régi államgépezetet, ée szovjet szervezetek formájában új kormány­gépezetét létesítenék. Üj szakasz kezdődik most Oroszország történetében, és ennek a harmadik orosz forradalomnak el ke 1 vezetnie végeredményében a szocializmus győzelméhez.'1 ® V. I. Leninnek ezek a jövőbelátó szavai teljes mértékben beigazolódtak, a Szovjet­unióban felépült a szocialista társada om és megvalósul a fokozatos átmenet a kom­munista társadalomba. A Szovjetunió története tankönyve hatalmas konkrét történeti anyagot ad, amely jellemzi a Nagy Októberi Szocialista Fprradalom e őkészítésének és megvalósításának a apvető szakaszait. Megmutatja Oroszország munkásainak és paraszt­jainak. Lenin, Sztálin pártjának vezetése alatt folytatott hősi harcát a proletárforra­dalom győzelméért és a proletárdiktatúra létrehozásáért. Megmutatja a proletariátus vezéréinek és a Bolsevik Párt szervezőinek és vezetőinek, V. I. Leninnek és I. V. Sztálinnak vezetőszerepét a nagy Októberi Forrada om győzelméért vívott harcban. Nagy történeti anyagon jól mutatja be a Nagy Októberi Szocialista Forradabom győzelmét a központban és vidéken, a Szovjet Hatalom diadalmenetét, a munkásosztály és a szegényparasztság harcát a Szovjet Hatalom megerősítéséért, a breszt-litovszki békét és ennek jelentőségéit. Sztálin e vtárs a Sztahanovisták Első Szovjetuniói Értekez­letén tartott beszédében mondotta: „A mi forradalmunk az egyetlen, amely nemcsak összetörte a kapitalizmus bilincseit és szabadságot adott a népnek, hanem meg tudta ieremteni a nép számára a jómódú elet feltételeit is. Ebben van á mi forradalmunk ereje és legyőzhetetlensége.''9 Az Októberi Forradalom megsemmisítette л nemzetiségi elnyomást. A cári Oroszországban korábban elnyomott népek mind a szovjet társadalom és állam te'icg­jögú tagjaivá váltak. A forradalom kivezette Oroszországot az imperialista háborúból, egyszersmindenkorra megszabadította Oroszország népét attól a kötelezettségtől, hogy az orosz és külföldi burzsoázia érdekeiért cmtsa vérét, megmentette Oroszországot az idegen tőkések által való leigázástól és biztosította szabadságát és függeténségét. Áz Októberi Forradalom új korszakot nyitott meg az emberek történetében. Sztálin elvtárs mondja: „A népek története sok forradalmat ismer. Ezek a for­radalmak abban különböznek az Októberi Forradalomtól, hogy valamennyi egyoldalú forradalom volt. A dolgozók kizsákmányolásának egyik formáját felváltotta a kizsák­mányolás másik formája, de maga a kizsákmányolás megmaradt. A régi kizsákmányolók és elnyomók helyébe új kizsákmányolók ёз elnyomók jöttek, de maguk a kizsákmá­nyolók és az elnyomók megmaradtak. Csakis az Októberi Forradalom tűzte ki céljául minden kizsákmányolás megszüntetését, minden néven nevezendő kizsákmányoló és felnyomó felszámolását."10 A tankönyv részletesen vizsgálja a polgárháború éveiben a munkások és parasztok harcát a külfö'di intervenció ellen. Megmutatja, hogyan semmisítette meg a Vörös Hnd­séreg az ántánt támadásait és hogyan győzedelmeskedett az intervenciós seregeken çs a fehérgárdistákon Kazahsztánban, Közép-Ázsiában, a Kaukázusontúl, a Távol­ke'eten. Megmutatja a szovjet nép győzelmének történelmi jelentőségét a polgárháború éveiben, Lenin-^Sztálin""Pártjának és a forradalom vezetőinek, V. I. Leninnek és I. V. Sztálinnak irányítószerepét ennek a győzelemnek kivívásában. A tankönyv nagy, konkrét történelmi anyag alapján vizsgálja meg a szovjet tár­sadalom és állam történetét a békés gazdasági építés éveiben, a népgazdaság helyre­á'Htásáért folyó harc, az ország szocialista iparosításáért, a mezőgazdaság kollektivizá­lásáért, a szocializmus építésének befejezéséért vívott harc éveiben, bemutatja a Szov­jet Állam bonyolult kül- és belpolitikáját, az osztályharc fejlődését, a szocialista tár­sada'om sikeres építését, a kulákságnak mint osztálynak feszámolását, a harcot a kultu­rális forradalom megvalósításáért az országban. A tankönyv utolsó fejezetei bemutat­{ák a Szovjetunió harcát a békéért, a második világháború alatt és a szovjet nép hősi arcát a hitleri Németország ellen a Nagy Honvédő Háború idején, a szovjet nép győzelmének világtörténelmi jelentőségót a Nagy Honvédő Háborúban. Megmutatja 8 Lenin—Sztálin: Az Októberi forradalomról. Budapest, 1949. 6. 1. 0 I. V. Sztálin: A leninizmus kérdései. Szikra, 1950. 591. 1. ,0 - Sztálin: A leninizmus kérdései. 491. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents