Századok – 1950

Szemle - Balcescu: Válogatott írásai (ism. Dolmányos István) 411

42 (i SZEMLE A bojárság alsóbb rétegéből származó Bälceseu gyermekkora óta közvetlen szemlélője volt a jobbágyok egyre fokozódó nyomorának. Így ír a román jobbágyról: „sápadt, lázas, legyengült fantom bukkan fel a föld alól, kinek testét alig borkjá.k el rongyeafatok. Az idegent kínos érzés fogja el, felteszi a kérdést önmagának, hogy vájjon emberi alak-e ez, vagy pedig olyan lény áll előtte, melyet a tudomány még nem fedezett fel".3 De Balcescut nem elégíti ki a tények puszta szemlélése. Tudományos, a jelenségek társadalmi, gazdasági, történeti okait feltáró magyarázatot keres. Ezért, figyelmével döntően a parasztság felé fordulva, teljes erejével társadalma kérdéseinek tanulmányozásába kezdett. Tanulmányaiban (A mezőgazdasági munkások társadalmi helyzete a fejedelemségekben. 1846. A dunai fejedelemség gazdasági kérdése. 1850.) kimutatja, bogy a jobbágyság nyomora az egyik oldalon, a földesurak fényűzése, palotái a másikon, a kegyetlen bojári kizsákmányolás eredménye. „Aki fö'd alatt él, az építi a palotákat. . . ezt az egyedüli termelőt, szüntelenül és teljesen kifosztják, mégpedig mindig ugyanazok, hol az állam, hol meg a a tulajdon nevében"4 — állapítja meg és ezt mennydörgi a parasztság nevében a bojárok felé: ,,nekünk is olyan jogunk van, mint nektek, a földjeitekre és a fö'djeitek jövedelmének egy részére, arra az értéktöbbletre, mely kizárólag a mi verejtékes munkánk terméke, amely csakis nekünk és a mi szüleink kezemunkájának tulajdonítható... Ez az értéktöbblet a ti jövedelmetekből a mi vagyonunk, a mi tulajdonunk".5

Hatalmas bizonyító anyagot gyűjtött össze cs dolgozott fel. (Ezek egy részét Éliás Régnault francia író közvetítésével, aki hivatkozás nélkül vett át munkájába Bälcescu tanulmányából egész fejezeteket, Marx is felhasználta a Tőkében a bojári kizsákmányolás elemzésénél.) Mindezekből forradalmi következtetéseket vont le, a földtulajdon demokratizálását, a parasztság földhözjuttatását követe i, jelszóul tűzi ki: „tegyük birtokossá a parasztot!"® Saját harcos élete tetteivel jár elől jó példával. Tudja, hogy soha uralkodó osztá'y nem adott semmit szépszerével a kizsákmányoltaknak. Már 21 éves korában letartóztatták és börtönbüntetésre ítélték, mint összeesküvőt. Kiszabadulva még lelkesebben harcolt. „A fogság éppen úgy kötelez, mint a nemesség" — je'entette ki. Titkos társaságot szervezett „Igazság — Testvériség'' néven, társszerkesztője volt a „Dácia Történelmi Tára" című történelmi szaklapnak, tevékeny tagja a burzsoázia által létesített irodalmi társaságnak, majd ennek segítségével 1846-ban Párizsba utazott. Harcolt a februári forradalom barrikádjain és nem sokkal ezután hazasietett. Bälcescu életét a kimondott szó és a tett egysége jellemezte. He yesen foglalt állást a nemzeti függetlenség kérdésében is. Szüntelenül hirdette a nemzeti függetlenség kivívásának és a parasztfelszabadításnak összefüggését. Leleplezte a bojárok hazaárulását. „Ez az o'isarchia az orszáöfjal szemben zsarnokként, az ellenséggel szemben rabszolgaként viselkedett...' A bojár azért, hogy megmenthesse az igazságtalansághoz való jogát, eladta a haza függetlenségét és kiváltságait idegen fegyverek védelme alá helyezte".8

A parasztság földhözjuttatásában, az agrárdemokráciáért folytatott harcban jelölte meg a nemzeti függetlenség kivívásának a'apját és ezzel a keleteurópai agrárországok plebejus forradalmának lényegére mutatott rá. ..Ahhoz, hogy hazánk legyen és meg is oltalmazhassuk, feltétlenül szükséges birtokossá tenni a parasztot. E nélkül nincs jövő, nincs nemzetiség."9 A havasalföldi forradalom kirobbanásakor már ezeknek a felismeréseknek az alapján adta meg a programmot. „Eltörölve az államot monopolizáló szabályzatot, felszámolva a földbirtokot és a tőkét kezükben tartó csokojokat, feltétlenül ki kell nyilvánítani az állam demokratizálását a jogegyenlőség által, a föld demokratizálását a parasztok földhözjuttatása által, és a tőke demokratizálását államilag megszervezett hitelintézmények által.""' A román burzsoázia azonban csúfosan elárulta a forradal-3 Bälcescu válogatott írásai. 52. 1. 4 U. o. 53. 1. 5 U. o. 41. 1. « U. o. 38. 1. ; U. o. 119. I. « U. o. 108. 1. * U. o. 38. 1. 10

U. o. 149. 1,-