Századok – 1950

Szemle - Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (ism. Borsa Iván) 410

EMBER GYŐZŐ: AZ 1818/49-1 MINISZTÉRIUM LEVÉLTÁRA (Magyar Országos Levé'tár k'aiiványa' I. Lftvéüári leltárak 1.) Akadémiai K'artó, 195'J. 289 I. A marxista-leninista új magyar történetírás egyre fokozódó mértékben meríti adatait a levéltári forrásanyagból. Ennek érdekében szükséges, hogy a levéltárak ne tekintsék feladata;

kat cncélúaknak, hanem arra törekedjenek, hogy minél hatékonyabb segítséget tudjanak nyújtani a történe'.kutatóknak a levéltári anyag felhasználásában, feldolgozásában. Ezt a célt szolgálja a levéltár már akkor is, amikor az iratanyagot gyűjti, őrzi, kezeli, rendezi. E munkái jelentik ugyanis az alapot ahhoz, hogy tulajdonképpeni feladatát ellássa: anva<'át a törtenetkutatók rende kezésére bocsássa, a levéltári anyagvan való kutatást megkönnyítse. Ezt a feladatát a levéltár nemcsak akkor látja el, amikor a kutatók részére felvilágosításokat és útbaigazításokat ad, s anvagát a kutatóteremben tudományos fe'do'gozásra átadja, hanem akkor is, amikor kü'önböző kiadványokattesz közzé. E szempontokat figyelembe véve a szerző előszavában a levéltári jellegű kiadványokat négy kategóriába sorolja: 1. levéltári leltárak, 2 forráskiadványok, 3. hatóság és hivata történet és 4. levéltártan és történeti setíédtudománvok. A kutatás megkönnyítését célzó kiadványok közül vitathatatlanul elsődlegesek azok a leltárak, ame'yek „tarta'mazzák a leltár formájában ismertetett levéltári anyag keletkezésére, történetére, szerkezetére, tárgyára és tartalmára vonatkozó mindazokat az adatokit és ismereteket, ame'ypk az anyag használatát, a benne való eligazodást minél egyszerűbbé és gyorsabbá teszik". Ember Győző jelen munkája az első lépést jelenti ezeti az úton. Üttörő jellege tette szükségessé, hogy a szerző a munka bevezetésében tisztázza a leltár cs az ismertetés levé'tártani je'entését. s elméletileg megalapozza munkájának felépítését, irányt mutatva hasonló jellegű munkák részére. Ennek megfelelően munkája két irányú; egyrészt szorosabb értelemben vett levéltári adatokat közöl, másrészt a levéltárat ismerteti. Az első kategóriába tartozik a leltári egység levé'tári ielzete, raktári száma és mennviséoe, a másodikba a leltári, egység tartalma, kora, levéltári rendszere és az iratanyag története. E célkitűzésnek megfe'elően le tározza és ismerteti a szerző az 1848/49-i minisztériumok irattárait és a hozzájuk kapcsolódó — zömükben szintén az 1^48/49-es eseményekkel összefüggő vegyes iratokat, azonban jelentékeny mértékben túllépi a bevezetésben vázolt kereteket. A leltári és anvagismertetési adatokon kívül ii"vanis részletesén ismerteti a Miniszteri országos ideiglenes bizottmány, a Miniszterelnökség, ,az Országos Honvédelmi Bizottmány, a kormányzóelnökség és az egyes minisztériumok szervezésével, működésével és történetével kapcsolatos részletes adatokat is. E kibővítés emeli a munka értékét, s az 1848'49-i minisztérium levéltárának ismertető leltáránál a levéltári anyag kü'önös je^ntőségénél fogva indokolt és hasznos, azonban a jövőben készítendő ismertető 'eltáraknak ez nem lehet feladatuk, hisz az ilyen részletességű feldolgo zások a hatóság — és a hivataltörténet körébe tartoznak. Rá kell még mutatni a leltárnak ama sajátosságára, hogy kisebb részében rendezetlen anyagot leltároz és ismertet. E köriilmcnvnek kettős jelentősége van. Egyrészt eloszlatja azt a hiedelmet, hogy ismertető leltárt csak tökéletesen rendezett anyagról lehet készíteni, másrészt a leltár rendszerező áttekintésénél fogva irányt mutat ahhoz, hogy miként kell az 1848/49-i minisztérium levéltárának rendezését befejezni. BOESA IVÁN