Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
ADALÉKOK A MEZŐGAZDASÁG KAPITALISTA FEJLŐDÉSÉHEZ 275 tartói, hordozóik voltak: Sz.amecz András, Kxistó Ferenc, Szekeres István, Dömötör János, Vigh Sámuel, Helényi Mátyás, Kecskeméti György, Buza Pál, Surina Pál, Kis Mihály, Fegó János, Sidlai József, Moldvai István, Varga Mihály és Kovács József, majd mind a népnek az alsóbb osztályaiból, s többnyire vagyontalanok."152 Korábbi időkben Táncsics Arany Trombitája, a 80-as években pedig a Népszava volt számos 48-as olvasókör előfizetett lapja. Ügy gondoljuk, hogy ezek a tények világosan mutatnak rá arra, milyen hiba volt a magyar munkásmozgalom részéről 48 hagyományainak elhanyagolása. A másik út, amelyen a parasztság szabadulni próbált terhétől, a 48-as hagyományokkal közvetlenül kapcsolatban nem levő, már ismert elszigetelt, ösztönös mozgalmak útja. 1878-ban Prohászka János lublói ügyvéd viszi a palocsai és plavniczai uradalom majorsági zsellérei ellen indított pörben a parasztok védőjének szerepét. A zsellérek itt néhány év óta megtagadták a majorsági földek használatáért járó szerződéses munkát. Prohászka nemcsak a védelmet látta el, hanem egy alkalommal kijelentette, hogy „úri mun7 kába menni nem szabad, mert a zsellérek szabadsága már 6 év előtt megjelent és csak az urak által titkoltatik," és ha valaki úri munkába unszolná őket, „üsse azt pofon". Ekokr elhatározták, hogy többé nem mennek munkába. Mozgalmuk átterjedt a szomszéd községekre is, amelyek szintén megtagadták a munkát. Prohászka Palocsán a szolgabíró jelenlétében, amikor az rendre akarta inteni a zselléreket, kijelentette, hogy kezei között vannak a zsellérek felszabadításáról szóló okmányok és ennek alapján az emberek nem kötelesek dolgozni. A szolgabíróhoz pedtig így fordult, amikor az izgatónak nevezte őt: „Ha én izgató vagyok, te vagy bitang." A kúria elé került per végeredményben úgy dőlt el, hogy Prohászkát 5 évre, Koses János és Pál palocsai zselléreket másfél évre, Salamon Mihály zsellért pedig 4 hónapra ítélték el a mozgalomban való részvétel miatt.18 3 Belső Szolnok megyében Felsőszőcs község lakói volt egyházi nemesek és volt úrbéresek, 1873-ban megrohanták id. Teleki Domokos erdőit és megrongálták a tagosítás miatt. A lefolytatott vizsgálat támogatására kiküldött csendőröket kővel meghajigálták és megakadályozták, hogy az erdőrongálást végrehajtó 65 főt letartóztassák. Az alispán jelentéséből kiderül, hogy „az elfogottak láncra fűzettek, igaz, mert miután a nállam bemutatott ,corpus delicti' szerint a csendőrök a vádlottak által kövekkel is dobáltattak, csak így tétethettek ártalmatlanokká és ügyeltethettek fel, — a csendőrök számát sokkal túlhaladó vádlottak". Egyébként 7—7 napá fogságra büntették őket, amit a szolgabíró önkényesen 15—15 napra emelt föl. Az 1870-es években tíz zsellér Girálton megtagadta a majorsági telek után járó szolgáltatást, a haszonbérlőnek. A végrehajtás ellenszegülésök miatt eredménytelen. A Kúria miindannyiokat 1—1 hónapi fogságra ítéli.154 A szabadulásról, földhözjutás lehetőségéről való lemondás, a pesszimizmus, reménytelenség, már az abszolutizmus korszakában elkezdődő15 5 szektázásba, a vallásosság misztikus szféráiba való menekülés formájában ismét jelentkezik. Ezek a megmozdulások ebben az időben még ritkák. Az adatok eninek megfelelően szórványosak. Az osztályharc törekvései itt vallási köntösbe burkolva jelentkeztek, de gazdasági alapúk ugyanaz, mint a 48-as mozgalomhoz csatlakozó parasztok ideológiájának. Az ismertetendő esetben össze is fonódik a 48-as hagyományokkal. Király Bálint, dunapentelei nazarénus és társainak peréről van szó. Izgatásért és hatósági közegek megrágal-152 O. L. B. M. Eta. 1868—rVa—775. 163 O. L. Kúria, mint legfelső ítélőszék, 1872—V—279. 154 Felsőszőcsre: O. L. B. M. 1873-III—17—3520, Giráltra: u. ott Kúria 1876— V—1727. 156 Az abszolutizmus korabeli szektás mozgalmakra Lederer Emma figyelmeztetett. 17*
