Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
A DAI íKOK A MEZŐGAZDASÁG KAPITALISTA FEJLŐDÉSÉHEZ 271 rint megvolt a vadászati joga.14 4 Az 1883. XX. tc. módosítja és szigorítja a 72-es törvényt, mert most már csak a legalább 200 holdas birtokúaknak engedte meg a vadászatot. Ismét a függetlenségi párti képviselők azok, akik a legélesebben szembefordulnak ezzel a javaslattal. Mamusics Lázár kimutatja, hogy 1 001 400 újabb birtokost fosztanak meg a vadászat jogától és a vele járó jövedelemtől és csak 3000-es húznak belőle hasznot. Madarász József felszólalása igen jól jellemzi Tisza Kálmán kormányrendszerét és rávilágít arra, hogy Tisza kormányzása még a Deák-párti kormányokénál is reakciósabb. „Hanem hát halljuk meg az igazat; visszaesés a légkörben, visszaesés az állami intézményekben és visszaesés a társadalomban. A sportman-oknak — hogy magyarul nevezzem meg őket — vadászkéjencek, vagy űzöncök... kik nem tesznek egyebet, mint kéjjel űzik e mesterséget, mondom ezeknek kedvéért elvették a 100 holdon aluli birtokosoktól azon jogot, amelyet 1872 után gyakorolhattak a 100 holdon felüli birtokosok és ma elveszik a 200 holdon aluli birtokosoktól azon jogot, amelyet a 200 holdon felüli birtokosok gyakorolhattak.14 5 A függetlenségi párt tagjai tehát következetesen és szilárdan kitartanak a 48-as hagyományok mellett. Maguk is birtokosok, akik nem tudnak megszabadulni osztálykorlátjuktól. Álláspontjukat legjobban a Március 15-е c. lapon található jelszó tükrözi 67 után is: „Nem kell táblabíró politika." Túl vannak Deák és mérsékelt társai álláspontján, de innen vannak Petőfién és Táncsicsén. Ez a pozitívum, de egyúttal ezek a korlátok is mutatkoztak meg az 1876. évi cselédtörvény tárgyalása során kifejtett álláspontukban is. Az 1876. XIII. tc. a cseléd és gazda közti viszonyról intézkedik. A 2. § kimondja, hogy a cseléd „a gazda illetve családja háznépének tagjává válik". A hadgyakorlatra bevonuló cselédnek gondoskodnia kell helyetteséről. Ha ennek nem tesz eleget, akkor távolléte idejére bére arányában köteles a gazdát kárpótolni. (10. §.) A 36. §. kimondja, hogy ha a cseléd szerződésbeli kötelezettségét megtagadja, „a gazda kívánatára a hatóság kényszerrend^ szabályokat alkalmazhat". A 45. §. így rendelkezik: „A cseléd a gazda parancsait tisztelettel és megadással fogadni tartozik, kifejezések és cselekmények, melyek a család és a háznép keretén kívül más személyiek között sértőnek tekintethetnek — a gazda irányában nem támasztják a vélelmet, hogy a cselédet becsületében érinteni szándékozott volna". A 86. §. biztosítja a munkáltatókat arról, hogy ha bármi okból vita kerekednék köztük és a dolgozók között „a munkások nincsenek feljogosítva a munka megkezdését megtagadni, azzal önkényesen felhagyni, vagy éppen a munka helyéről eltávozni, sőt kötelesek az illetékes hatóság intézkedését... a munkát megkezdve illetőleg folytatva bevárni." A 87. §. kimondja, hogy a munkásoknak vita esetén a községből való eltávozását a községi elöljáróknak kell megakadályozniok, ha nincs elsőfokú hatóság" a munkaadó kívánatára kényszereszközök* használatával is. Ha nem akadályozták volna meg a távozást „a hatóság a munkaadó kívánatára a munkásoknak visszavezethetését kényszerrendszabályok alkalmazásával is eszközlendi." (88. §.) Az ilyen természetű megkeresésekre minden hatóság azonnal köteles felelni és nem jogosult annak előzetes elbírálására, hogy a megkereső hatóság helyesen járt-e el vagy sem. A visszavezetett munkások az elmulasztott munkanapokért a helyi napszám kétszeresét, visszaesés esetén négyszeresét kötelesek fizetni büntetésként. (89. §.) Ha elemi csapás folytán a termés évi átlaga a fele alá szállna, a munkások akkor is kötelesek a vállalt arató, nyomtató, cséplőmunkát teljesíteni. (92. §.) Aki társait munkamegtagadásra biztatja, szintén megbüntetik. (110. §.) 144 1869. Országgyűlési Napló XVII. kötet 222—223. 1.; Simonyi: L. 224., 225, Szomjas: 226., 228., Simonyi Ernó és Madarász: 232., 233. 146 Az 1881. évi O. gy. Napló X. kötet 51. 1. (Mamusics) és 75, 76. 1. (Madarász.)
