Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
A DAI íKOK A MEZŐGAZDASÁG KAPITALISTA FEJLŐDÉSÉHEZ 267 1884-re a régi birtokosok pusztulása világos. A házak 1/з-а egészen elvesztette a hozzátartozó földeket. 427 birtokosnak csak szőlője vagy háza volt csekély földdel, 407-nek csak kevés árterülete volt, ami mezőgazdasági szempontból nem számított. A törpebirtok száma 1237 volt. Leszámítva a csak háztulajdonosokat, 2071 földtulajdonosnak van 5 holdnál kevesebb földje, aki tehát ebből meg nem élhet.155 Az elaprózódással párhuzamosan nő a földbirtok megterhelése is. Keleti Károly 54 községet vizsgált meg a kiegyezés utáni évtizedben és ezekben az eladósodás mértékét illetően a következő eredményekre jutott: Holdanként %-a Ft-ban 0—10 hold közti földbirtokon van az összes teher 37,9 60,18 11-20 „ „ „ „ „ „ 10,2 26,66 21-80 „ „ „ „ „ „ „ 6,6 13,98 81-200 „ „ „ „ „ 2,6 14,72 201-1000 „ „ „ „ „ „ „ 11,4 22,90 1000-en felüli 21,2 18,94 Az eladósodás legerősebben tehát a félproletár, kis- és középparaszti rétegeket, valamint a félfeudális nemesi középbirtokot és latifundiomokat érintette, míg a kulákság földjein elenyészően csekély teher volt. Más forrásból származó adatok ugyanezt a képet mutatják. A 100 katasztrális holdon aluli birtokok a század végén becsértékük 61%-áig el vannak adósodva, arni azt jelenti, hogy a parasztság kezén lévő 22,7 millió kat. holdnyi földből 13,8 millió hold teljes értékéig meg volt terhelve. A nagyfokú eladósodás egyenes következménye a parasztbirtok csekély jövedelmezőségének. Az adóstatisztikák szerint az összes birtokok 88°/o-ának évi jövedelme 50 frt. alatt maradt, 11,6%-áé 50—100 frt. között mozgott. Ezzel szemben az elenyésző számbeli kisebbséget tevő, de a föld jelentős részét kézben tartó nagybirtokosok jövedelme óriási. 474 nagybirtokos mozog 10 000—25 000 frt. között, 181-nek 25 000—50 000, 77-nek 50 000—100 000 között s' 49-nek 100 ezer frt-on felüli az évi jövedelme. így egyáltalában nem csodálatos, hogy nagyszámú birtok cserél gazdát évente és a század végefelé, a 20. század elején a birtoktulajdonosváltozások száma egyre nő. 1886-ban az összes birtokok 7,l°/o-a cserélt gazdát, 1903-ban már 16,7e /o. 1876-ban a birtokváltozások száma 181 000, 1903-ban 595 000, 1876-ban 13'000, 1903-ban 21000-en felüli birtokot árvereztek el. A földbirtokra nehezedő jelzálogterhek 1858-ban holdanként még csak 2,2 frt-ot tettek ki, míg 1873-ban már 115 frt-ot.13 7 A föld egyre kevesebb kézen halmozódik össze a fejlődés során. Az önálló birtokok száma csökken. 1870-ben 1 671071, 1900-ban már csak 1525 892 az önálló birtokosok száma. 30.év alatt tehát 105 179 birtokos család vesztette el a földjét. Ennek jelentős hányada a paraszti gazdaságra esett. Az 1870-ben összeszámlált 2 486 265 gazdaság 1896-ban 2 388 482-re apadt le. Az 1890-es és 1900-as évek között 10 év alatt az önálló mezőgazdák és kertészek száma 1 903 007-ről 1 855 198-ra csökkent. Ez idő alatt tehát évenként 4780 önálló birtokos ment tönkre és lett proletárrá, amit az is mutat, hogy ahol legerősebb az önálló birtokosok számának pusztulása, ott a legerősebb a jórészt birtoktalan keresők számának növekedése is.13 8 Ez az a gazdasági alap, amely a magyar parasztságot, mint tömeget kispolgári mivoltából folyó ingadozásai ellenére is forradalmi erővé tette. A már 1,5 Eörsi Béla: Magyar mezőgazdasági válság. Bp. 1931. 22—25. 1. Keleti Károly: A magyarországi földbirtok telekkönyvi megterheltetésének kitüntetése végett megkísérelt adatgyűjtésről s' annak eredményeiről. 1884. 1,7 Nagy Imre: Agrárpolitikai tanulmányok. 197—198. és 187. lapok. 158 Rácz Gyula: A magvar földbirtokosság anyagi pusztulása. Bp. 1906. 6., 7., 13., 14. 1.
