Századok – 1950

Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235

268 MÉH EI GYULA lakásért, továbbá egy házi kertecskéért és 800 négyszögölnyi szántóföldért, mely utóbbi, mivel folytonos művelés alatt állott, termést nem nagyon adott, — saját kosztjukon egy évben 60 napszámmal tartoztak. Az új szerződés ar következő: a 60 napi szolgálat megszűnt, a lakásért és kertért 4 forintot, a 800 négyszögöles, évenként más-más táblában kiszakított és az uradalom által megművelt földért 4 forintot kért Fekete. Ennek fejében minden zsellér aratógazdája a birtoknak. Feleségével, vagy pedig 2 fogadott sarlóval végzi az aratást. A zsellér tartja a munka ideje alatt a tulajdonos által kimért kenyérrészből magát és aratóit, s a felfogadott sarlósokon nyer évenként annyit, hogy ebből lakását és a földbért kifizetheti. Az aratásért a kenyérrészen kívül búzából 1/13, rozsból 1/12, árpából 1/11 részt kapnak. A cséplést hasonlóan végzik, kenyérrész gyanánt pedig 100 mérő után négy mérő a zselléreké. A burgonyát a zsellérek feleségei szedik fel szintén részért. Kötelesek Sz. Mihálytól Sz. Györgyig 10, ezenkívül pedig 12 váltógaras napszámért szükség szerint mindennemű munkára az uradalom számára napszámban megjelenni, sürgős munka esetében feleségeikkel együtt. A munkából való elmaradás esetén a tulajdonos fizetett munkást fogad fel, akinek bérét a zsellér javadalmazásából vonja le. Amint látható, ez a szerződés „bőkezűen" gondoskodik a zsellér megélhetéséről. Az aratás és cséplés alatti napszámkeresetet vagy közös pénztárba teszik és ezt, hasonlókép az arató-és cséplőrészt is közösen osztják fel, mivel itt az összes zsellérek közös munkájáról volt szó. Aki ezen a közös munkán nem jelenik meg, 1 ft-ot fizet bírság gyanánt a közös pénztárba.107 A mágócsi uradalom ideiglenes szerződéseseket fogadott, 130 marhás és 72 gyalog munkáscsaládot. Külön szerződtek mindegyik kategóriájú munkáscsaládokkal 6 évre. A gyalogszegődményesek kaptak az uradalomtól egy vályogfalú, nádfedeles lakást. Kertnek fél, lucernának két (1100 négyszögöles) holdat. Az uradalom a kertet és a lucernást sajátmaga művelte meg. A marhás családok nem kaptak lakást, hanem csupán 13 К hold földet (holdját szintén 1100 négyszögölével számítva), melyből fél holdat kertnek, két holdat lucernának, a többit pedig legelőnek, búza és árpa alá kapták meg. E földet a szegődményesek sajátmaguk művelték meg. A gyalog családok kötelezettsége a használatra átengedett ház, kert és föld fejében: 1/4 hold répaföldet megkapálni, a termést kiszedni, megtisztogatni, behordani és rendesen elraktározni. Kötelesek voltak ezenfelül az uradalomnak pénzért dolgozni, mégpedig november, december, január, február hónapban 14 kr. bérért, március, április, szeptember hóban 24 kr., május, június, július, augusztus hóban 30 kr. bérért. A föld- és házadó terhét az uradalom viselte. A szegődményesek gyermekeik számára iskolát is kaptak. Az igásszegődményesek a haszonbérbe adott föld fejében kötelesek voltok az uradalom által felszántandó és elvetendő répatáblákból 1 holdat megkapálni, gyomlálni,, utánaültetni, a termést kiszedni és behordani. Három rész repcét saját eszközeikkel tisztán betakarni, vontatókra szedni, vihar esetén megigazítani. Kilenc hold lucernát lekaszálni és behordani. Hat hold szalmás gabonát saját eszközeikkel betakarítani, három hold tengerit letörni és behordani, 10 hold gabona termését behordani, 10 holdra való trágyát elteregetni. Kötelesek az uradalomnak napszámba járni, bérért szántani és részért nyomtatni.10

^ Amint ezekből az adatokból kitűnik, a föidhöz-juttatásnak ez a formája a paraszt földhöz táncolásán kívül még a legaljasabb kiujzsorázása is, tehát végső soron a paraszt gyorsuló tönkretételével párosul. 6. A ledolgozási rendszer másik formája a részes müvelés. Ennek kétféle értelme van aszerint, hogy jómódú vagy szegényparaszt vállalja. A tehe-107

Jószágismertetés. Kossuthi gazdaság 25—29. 1. 108

Jószágismertetés. Mágócsi uradalom 53—55, 60—67. 1.