Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
A DAI íKOK A MEZŐGAZDASÁG KAPITALISTA FEJLŐDÉSÉHEZ 267 földet erején felül is vállal."10 2 A tiszta ledolgozásnak ez a formája évrőlévre megújítandó megállapodáson alapult. 5. A munkaerők tartósabb megkötését jelentette az ú. n. telepítéses ledolgozás, amikor a birtokos egész községeket is telepített, hogy biztosítsa magának a munkaerőt és föld juttatásával igyekezett a munkást helyhez kötni, a földhöz láncolni. Ezen telepítés a régiektől abban különbözött, hogy itt a települők földet nem kaptak, vagy igen keveset, mert az uradalmak nem jobbágyokat, hanem napszámosokat kívántak telepíteni. A nagy munkaalkalom folytán ezen munkásközségek lakossága rendkívül megnövekedett, azokból 3000—4000 lélekből álló népes községek lettek, de a vagyonszerzés lehetőségétől el vannak zárva. (Pl. Újkígyós határában az összes művek föld 91%-a uradalmi, Dobozon 77%, Gyulaváriban 82%, Kétegyházán 62,5% Szénáson 98,5%, Sámsonon van 96%, míg 50 holdon alul Kígyós 9%, Szénás 1,65%, Sámson 2,93%, Kondoros 1,92%. Más forrásból is tudjuk, hogy számos nagybirtok segített magán munkaerőhiányában mind az Alföldön, mind pedig a Dunántúlon, főleg Fejér megyében úgy, hogy bizonyos számú családot letelepít a pusztáira. Ellátja őket lakással, pár hold földdel, juttat lovaiknak, marháiknak legelőt és a lakosság mindezért munkával fizet.10 4 Coburg herceg puszta-vacsi uradalmában 200 család települt meg új szerződés alapján. Kapnak fél hold földet, lakást putriban, tehát földbe vájt kunyhókban, fűtésül ágfát, feles földet 1—3 holdat, 20 négyszögölnyi zöldségeskertet és családonként 1—1 tehéntartást. Ennek fejében kötelesek, amikor csak а földesúrnak szükséges, napszámban dolgozni, napi 16—40 krajcárért, összehasonlítás kedvéért említjük meg, hogy a napszámbér ebben az időben átlagosan 1—2 Ft volt, néha pedig még ennél is magasabb. Világos tehát a földhözjuttatás kiuzsorázó jellege. A fenti munkákon kívül a telepesek Pusztavacson az aratást is elvégzik a termés 1/10-éért és ígéretet kaptak arra nézve, hogy a „nemes herceg atyailag szándékozik gondoskodni, hogy a lakosság az eddig földbe fúrt putrik helyett lassanként földfeletti házikókat nyerjen".105 Zichy ödön gróf fejérmegyei kishörcsöki pusztáján 3500 holdból 123 holdat szántak telepítésre. Ezt а részt а többitől csatorna választja el. Eddig hasznavehetetlen terület volt, sárrétnek nevezték és híd köti össze az uradalom többi részével. Minden család 6 Уъ holdat kapott és ezen két év alatt egy, az uradalom mérnökei által kidolgozott terv szerint, házat kell felépítenie. A földet a földbirtokos 20 évre engedi át és ha visszaveszi 200 Pft-ot fizet a javítások fejében. Minden család 15 hold takarmányt kaszál le ingyen és a szükséghez képest 50 napszámot szolgál le előre kikötött bérért. A Gazdasági Lapok, amely erről beszámol, példátlan cinizmusról tanúskodóan jegyzi meg, hogy így ez az eddig teljesen hasznavehetetlen, egészségtelen, semmit sem jövedelmező föld ezután holdanként 7 Ft-ot hoz majd.106 Fekete Ferenc, a pozsonymegyei kossuthi gazdaság tulajdonosa, régi kúriális zsellérjeivel építette ki az új majorsági zsellérrendszert. A régi zsellérrendszer azért nem felelt meg neki, mert nagy munka idején a zsellérek másnak mentek el nagyobb bérért dolgozni, mivel a szerződés nem kötötte ki, hogy robotjukat meghatározott időpontban, meghatározott munkanapokon szolgálják le. Az új szerződés értelmében a zsellérek házat, kevés földet kaptak és ezért bért fizettek. Ezenkívül a zselléreknek a legfontosabb munkák idején rendes bér fizetése ellenében állandóan rendelkezésre kellett állniok. A régi kúriális zsellérek Kossuthon egy szoba, fél konyha és kamrából álló 102 G. L. 1851. XI. 23. 103 Eeseri: i. m. 46-48. 1. 104 Kenessey Kálmán: Mezőgazdasági munkaerő ealamitas. Pest, 1868. 26, 27. L 105 G. L. 1853. VIII. 18. 100 G. L. 1856. VIII. 11. 17 Századok
