Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
ADALÉKOK A MEZŐGAZDASÁG KAPITALISTA FEJLŐDÉSÉHEZ 241 nem a hatóságok, hanem a község felelős azért a kemény bánásmódért, amiben a végrehajtás során részesítették, amikor a járandóságot karhatalommal behajtották.1 0 Csécse község szerződéses lakosai 1851-ben tulajdonként követelték az általuk használt földeket, hangoztatva, hogy az úrbéri természetű föld. A tárgyaláson ugyan kiderült, hogy a föld majorsági jellegű és a panasz alapja az, hogy Kende Lajos földbirtokos új és a régebbinél súlyosabb feltételű szerződést kényszerített rájuk. Ennek megsemmisítését kérvényezte a község lakosainak nevében Nyilas József evangélikus pap. A hatóságok meglehetősen rosszallották is ennek a néphez hű papnak becsületes kiállását, aki „egész szenvedélyével lépett fel ügyvédként". Éppen ezért a hatóság úgy véli, „értésére kellene adni, hogy hasonló és hivatali működése körébe nem tartozó ügyektől tartózkodjék". Az ügy még egy év múlva is folyik, de a hatóság a sérelem orvoslása helyett csupán annyi intézkedést tart szükségesnek, hogy a papot az ilyen, „hivatásával összeegyeztethetetlen ügybe való beavatkozása miatt komolyan meg kellene dorgálni".1 1 Ez a két példa is megerősíti, azt a már az 1848-as parasztmozgalmak során is megállapítható tényt, hogy számos esetben plebejus értelmiségiek álltak a parasztmozgalmak élére és iparkodtak a parasztságot a feudalizmussal kapcsolatos nyomorából kiszabadítani, mivel maguk is szenvedtek a feudalizmustól. Persze az ilyen ügyvédek csak „zugügyvédek" lehettek az elnyomó szervek szemében és iparkodtak őket minden eszközzel ártalmatlanná tenni, befeketíteni védenceik előtt, hogy elválasszák tőlük az elnyomottakat és megfosztva őket védőjüktől, könnyebben el tudjanak bánni velük. Hasonló módon erélyes eszközökhöz nyúlnak az alsó papság azon tagjaival szemben is, akik védik a népet. Mindezzel azonban nem érnek célt, mert a parasztság csak még bizalmatlanabbá válik az ellenforradalommal szemben, csak még szívósabban ápolja 48 jobbágyfelszabadító hagyományait és kitart a 48 szellemében őt támogató értelmiségiek mellett.. A néphez hü plebejus értelmiségiek mellett megtaláljuk a néppel szembeforduló kizsákmányoló értelmiségit is, a nép ellenségét, aki birtokos mivoltában nyomja el a népet. Jordás István ügyvéd pomázi és kálazi birtokán a majorsági zselléreket robot teljesítésére akarja kötelezni. Grocsánszky János körzeti bíró a két község összes zsellérei előtt kihirdette, hogy kötelések a robotot teljesíteni, vagy robot helyett minden egyes robotnapért egy bécsi értékű forintot fizetni. Ez évi 18 forintot jelentett volna, amire a házas zsellérek kötelesek, lévén szolgálatuk évi 18 robotnap. Követelte továbbá a földesúr az 1848 óta elmaradt robot vagy megváltási összeg teljesítését és kéményenként évi 1 forint adót. A parasztokat felháborította ez a követelés. Előadták azt is, hogy a szomszéd községek lakói azzal fenyegették meg őket, hogy agyonverik őket, ha teljesítik a robotot.1 2 Parasztságunkat tehát nem elégítette ki a 48-as ren'dezés és iparkodott visszaszerezni a feudális korszakbeli földrablás miatt elveszített földjeit is, hogy megszabaduljon a feudális kötöttségektől. Ezt igazolja pl. az is, hogy 1852-ben Zsadány községben három községi bírót és 25 parasztot, Nádasdon 20 parasztot tartóztattak le a csendőrök amiatt, mert megtagadták a tized teljesítését.1 3 Parasztok és urak pőrében a földesurak osztálybírósága és a nagybirtokosok közreműködésével irányított magyarországi kormányszervek mindig a paraszt ellen döntöttek. Osztályérdekeik védelmében jogi formák 10 O. L. G. 1852—26 137. 11 О. L. G. Рг. 1852-10 572. 12 О. L. G.1851—10 809. 13 О. L. G. Pr. 1852—1927. 16 Századok