Századok – 1950

Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235

ADALÉKOK A MEZŐGAZDASÁG KAPITALISTA FEJLŐDÉSÉHEZ 241 nem a hatóságok, hanem a község felelős azért a kemény bánásmódért, amiben a végrehajtás során részesítették, amikor a járandóságot karhatalom­mal behajtották.1 0 Csécse község szerződéses lakosai 1851-ben tulajdonként követelték az általuk használt földeket, hangoztatva, hogy az úrbéri természetű föld. A tár­gyaláson ugyan kiderült, hogy a föld majorsági jellegű és a panasz alapja az, hogy Kende Lajos földbirtokos új és a régebbinél súlyosabb feltételű szer­ződést kényszerített rájuk. Ennek megsemmisítését kérvényezte a község lakosainak nevében Nyilas József evangélikus pap. A hatóságok meglehe­tősen rosszallották is ennek a néphez hű papnak becsületes kiállását, aki „egész szenvedélyével lépett fel ügyvédként". Éppen ezért a hatóság úgy véli, „értésére kellene adni, hogy hasonló és hivatali működése körébe nem tartozó ügyektől tartózkodjék". Az ügy még egy év múlva is folyik, de a hatóság a sérelem orvoslása helyett csupán annyi intézkedést tart szük­ségesnek, hogy a papot az ilyen, „hivatásával összeegyeztethetetlen ügybe való beavatkozása miatt komolyan meg kellene dorgálni".1 1 Ez a két példa is megerősíti, azt a már az 1848-as parasztmozgalmak során is megállapítható tényt, hogy számos esetben plebejus értelmiségiek álltak a parasztmozgalmak élére és iparkodtak a parasztságot a feudalizmus­sal kapcsolatos nyomorából kiszabadítani, mivel maguk is szenvedtek a feudalizmustól. Persze az ilyen ügyvédek csak „zugügyvédek" lehettek az elnyomó szervek szemében és iparkodtak őket minden eszközzel ártalmat­lanná tenni, befeketíteni védenceik előtt, hogy elválasszák tőlük az elnyomot­takat és megfosztva őket védőjüktől, könnyebben el tudjanak bánni velük. Hasonló módon erélyes eszközökhöz nyúlnak az alsó papság azon tagjaival szemben is, akik védik a népet. Mindezzel azonban nem érnek célt, mert a parasztság csak még bizalmatlanabbá válik az ellenforradalommal szem­ben, csak még szívósabban ápolja 48 jobbágyfelszabadító hagyományait és kitart a 48 szellemében őt támogató értelmiségiek mellett.. A néphez hü plebejus értelmiségiek mellett megtaláljuk a néppel szembe­forduló kizsákmányoló értelmiségit is, a nép ellenségét, aki birtokos mivol­tában nyomja el a népet. Jordás István ügyvéd pomázi és kálazi birtokán a majorsági zselléreket robot teljesítésére akarja kötelezni. Grocsánszky János körzeti bíró a két község összes zsellérei előtt kihirdette, hogy köte­lések a robotot teljesíteni, vagy robot helyett minden egyes robotnapért egy bécsi értékű forintot fizetni. Ez évi 18 forintot jelentett volna, amire a házas zsellérek kötelesek, lévén szolgálatuk évi 18 robotnap. Követelte továbbá a földesúr az 1848 óta elmaradt robot vagy megváltási összeg telje­sítését és kéményenként évi 1 forint adót. A parasztokat felháborította ez a követelés. Előadták azt is, hogy a szomszéd községek lakói azzal fenyegették meg őket, hogy agyonverik őket, ha teljesítik a robotot.1 2 Parasztságunkat tehát nem elégítette ki a 48-as ren'dezés és iparkodott visszaszerezni a feudális korszakbeli földrablás miatt elveszített földjeit is, hogy megszabaduljon a feudális kötöttségektől. Ezt igazolja pl. az is, hogy 1852-ben Zsadány községben három községi bírót és 25 parasztot, Nádasdon 20 parasztot tartóztattak le a csendőrök amiatt, mert megtagadták a tized teljesítését.1 3 Parasztok és urak pőrében a földesurak osztálybírósága és a nagy­birtokosok közreműködésével irányított magyarországi kormányszervek min­dig a paraszt ellen döntöttek. Osztályérdekeik védelmében jogi formák 10 O. L. G. 1852—26 137. 11 О. L. G. Рг. 1852-10 572. 12 О. L. G.1851—10 809. 13 О. L. G. Pr. 1852—1927. 16 Századok

Next

/
Thumbnails
Contents