Századok – 1950
Tanulmányok - Kató István: A magyar jakobinus mozgalom néhány kérdéséről. 199
A MAGVAR JAKOBINUS MOZGAJ.OM vallotta magát és védelmezte a köztársasági eszmét a királysággal szemben. Ezért végezték ki. „... Nyilvánvalóan igaz, hogy a Társaság célja, sőt az enyém is — hogy azt határozottan és szabatosan meghatározám, a velirnk született emberi hajlandóságnál fogva az volt, hogy eltörölve a haza jelenlegi alkotmányát, helyébe köztársasági alkotmány tétessék. Hogy ugyanis lelkiismeretemet, vagy magát a studiumot, amelyet folytatok, valami módon meg ne sértsem, nem tagadom, hogy én a republikánus elveket helyeseltem és nem voltam ment attól a vágytól, hogy az hazánkban is megvalósuljon."111 1 Olyan férfiak valtak ők, akiket a felvilágosodás forradalmi elvei neveltek, akiket a francia forradalom lelkesített nagy tettekre, bátor, harcra a haladásért, a nemesség, a papság és a királyság ellen, annak ellenére, hogy politikai nézeteikkel elszigetelten állottak. A magyar történelemben a burzsoázia sírfia többé nem tudott olyan hősöket adni, mint első képviselőik voltak: Szentmarjay, Hajnóczy, öz, vagy az elfogatásakor öngyilkos Kraly József, aki ezt az írást hagyta maga után: „Szabadon éltem és szabadon halok meg inkább, minthogy akár csak egy óráig bilincsekben senyvedjek."11 5 Rákosi Mátyás mondotta róluk perében: „A burzsoázia is forradalmi osztály volt a feudalizmussal szemben. Akkor ennek az osztálynak első forradalmárai, Martinovdts és társai mártírhalált haltak, a forradalmi osztály képviselőinek végteln sora vonult a börtönökbe."11 8 Népünk méltán lehet büszke e forradalmi harcosokra. » «• * A mozgalom megértéséhez legfontosabb okmányok a Martinovics által kidolgozott káték. Az egyik: „A magyarországi reformátorok titkos társaságának katekizmusa",11 7 a másik: „Az Embernek és a Polgárnak 'oktató könyvetskéje."11 8 A mozgalom alapvető okmányai még a: „Föltételek, melyek a polgárnak, ki a szabadságot elérni akarja, szükségesek" és „A hasznok, melyek ezen újításból szármaiznak,"11 0 Két szervezetet hoztak létre, a Reformátorok Társaságát, a középnemesség és a Szabadság és Egyenlőség Társaságát a radikális demokraták titkos pártjaként. Ezzel a középnemesség és a nép szövetségét akarták létrehozni. A népet természetesen ők, a jakobinusok képviselték volna és vezetőszerepüket azzal akarták biztosítani, hogy amíg a Szabadság és Egyenlőség Társaság tagjai egyúttal a Reformátorok Társaságának is tagjai voltak, a Reformátoroknak nem volt szabad tudomást szerezniök a másik, mindkettőt vezető szervezetről. Ezt a szövtséget a reformátorok katekizmusában így fogalmazták meg: „Mit fognak e reformmal nyerni a nemesek? — Sokat. A nemesek három zsarnoktól: а királytól, a mágnásoktól és a főpapságtól szabadulnak meg; a második kamarába fölemelt és a szolgaságtól fölszabadított nemnemesekkel erős szövetségben egyesülnek és legyőzhetetlenekké válnak."12 ' A Reformátorok Társaságának célja a középnemesség elszakítása volt a főnemességtől és szembefordításuk a Habsburgokkal, a néppel szövetségben. A szövetségnek, amit a két szervezet valósított volna meg, jelentőségét, egyetlen e kérdéssel foglalkozó történetíró sem volt képes felismerni, hanem kárhoztatták, mint Martinovits szabadkőműves csalafintaságát. A középnemes*ég és a demokraták összefogása rendkívül nagy politikai koncepció; ez annak a szövetségnek a csírája, amely legnagyobb tetteit szülte az 1848-ae 114 Reflexion&s Pauli Ösz. (Kiemelés tőlem, К. I.) 1Ш Fraknói: Martinovics és társainak összeesküvése. Bp. 1880. 325. 1. 116 A Rákosi-per. Szikra, 1950. 100. 1. 117 Fraknói: Martinovics élete. 223. 1. 118 Szentmarjay egykori fordítása. Irodalomtörténet, 1950. 3. Fraknói: Martinovics élete. 243. és 244. 1. Fraknói i. m. 228—29. 1.
