Századok – 1950

Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121

HUNYADI MÁTYÁS NEMZETI EGYHÁZA i 23 ezidő szerint nem tudjuk. Mátyás idejében a kelyheseken és csah-mor.va test­véreken kívül a nemzeti nyelvű vallásos irodalom igényét az európaszerte rohamosan terjedő „devotio modema" képviselte, melynek legkiválóbb neveltje Erasmus lett. Ez a mozgalom készítette elő a legnagyobb mértékben a német reformációt. A már említett Pálos Krónika adatai szerint ekkortájt (1480—88) tétette Mátyás király a Corvinába Báthori László pálos magyar bibliafordítását. Ennek a cselekedetnek az adja meg a jelentőségét, hogy a Corvina az egész udvar és a kancelláriák vezető tisztviselői számára nyitva állott, tehát bizonyos mértékben nyilvános könyvtárnak számított. A világiak nemzeti nyelvű bibliaolvasása az egyház közvetítését kikapcsoló és a laikus mozgalmakra legnagyobb mértékben jellemző programm volt.201 Mátyás politikai tapasztalatainak, keleteurópai koncentrációjának teljesen megfelelt ez a már nem tételes vallásosság és autonóm erkölcs. Történeti eszménye immár nem az országmegőrző IV. Béla, hanem Attila. Udvari propagandája csak úgy, mint ellenségei mint „második Attilát" állítják őt a hazai és külföldi közvélemény elé, de persze evvel párhuzamosan augusztusi és egyéb szere­pekben is pompázott.20 2 A megszeppent török szultán pedig igen jellemző ajándékot küld neki, csakhogy békére, fegyverszünetre hajlítsa: Alamizsnás Szent János alexandriai pátriárka földi maradványait. Mátyás király igen nagyra tartotta az ereklyéket és a budai királyi kápolnában helyezte e1.20S Érdemes meggondolni, ki volt Alamizsnás Szent János. Világi emberként élt, családja volt, mielőtt a papi rendbe lépett volna. Egész élete küzdelemben telt el a simona és egyházi visszaélések ellen, minden vagyonát a szegények istápo­lására fordította és maga is igen szűkösen élt. A szultán görög tanácsadói úgy vélték, hogy Mátyás nyelvén beszélnek evvel az ajándékkal. De mindezek alapján sem lehetne azt hinni, hogyr a törökkel kötendő békére vagy éppen megegyezésre komolyan gondolt volna. Mátyás magyar uralkodó volt és művelt humanista, aki mélyen átérezte a barbár támadások­nak kitett nép szenvedéseit. Egyházi, kulturális, hatalmi okokból és becs­vágyból egyformán akarta minden erejével a nagy hadjáratot Dzsem herceg segítségéve1 . A szentszékkel való utolsó nagy viszályát is énpen ez élezte ki a végletekig. Megújul a velencei-pápai szövetség a magyar király elgáncsolá­sára, amint a várnai csata idején volt. Azóta a török birodalom hatalmas lett és Európa szétforgácsolódott. Mátyás királynak nincsenek illúziói: „A tizedadót. amit őszentsége a hadjárat céljaira ki akar vetni, a legelsőnek a francia király fogja megtagadni. A spanyol király azzal fog mentegetőzni, hogy a mórok ellen harcol. Németországnak nagv része fegvverben áll és semmit nem lehet várni tőle."20 4 201 Erasmus hasonló felfogását Id. Erasmus Rotterodamus: Encomion Morias, Hága, 1898. Recogn. I. B. Kan, cap. 53. 114—127. к; Törekvések nemzeti rítusra Erdély­ben v. ö. Horváth Cyrill; Hussita emlékeink. Irodalomtörténeti Közlemények, 1896. 11. !.; A Pálos Krónika adatát ld. Gyöngyösy i. m. 159. 1.; A Corvina közkönyv­tár jellegéről írtam a „Mátyás király és a humanizmus1' c. tanulmányban (Mátyás Király Emlékkönyv II. 68—69., 76. 1.); A laikus mozgalmak bibliafordításairól és olvasásáról v. ö. M. Deanesly: The Lollard Bible, Cambridge, 1920; К. Burdach: Die Nationale Aneignung der Bibel, Festschrift Mogk, Halle, 1924 , 232—264. 1. Kardos Tibor: A laikus mozgalom magyar bibliája, Budapest, 1931. 202 Mátyás király mint „második Attila", v. ö. Kardos Tibor: Callimachus. Tanul­mány Mátyás király államrezonjáról, Budapest, 1931.; IJ. a.: Stílushagyományok Mátyás király kancelláriájáról. I. A kancellária, mint szellemi gyújtópont, Pécs, 1933. 12—13. 1. 203 Ld. Magyar Diplomáciai Emlékek Mátyás király korából, IV. 396. 1. 204 A nép szenvedéseiről ld. MKL I. 296., 299. 1. — A katonákról u. о. II. 192. 1. — Az európai „respublie? christiana'' bomlásáról ld. Mátvás kitételeit Fraknói: i. m. 44., 87., 90. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents