Századok – 1950
Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121
HUNYADI MÁTYÁS NEMZETI EGYHÁZA i 23 Mátyás király vallásos felfogása a legutóbbit fedi, tehát laikus vallásosság bizonyos közeledéssel a kelyhesekhez. Fiatalkori háborúja Podjebrád György ellen egyáltalán nem hitbeli célokból folyt, hanem azért, hogy biztosítsa a határt és országrészeket csatoljon a királysághoz. Mikor a harcokat félbeszakítva tárgyalásokra ülnek össze, fényes lakomát tartanak és a két hit közötti harcot úgy akarják eldönteni, tréfás ebédközi hangulatban, hogy udvari bolondjaikat engedik egymásnak. A pápai követ váltig tiltakozik a szerinte felháborító játék ellen.19 2 Mikor Mátyás király elfoglalja Csehországnak azokat a részeit, ahol a radikális és ellenfelének, Ulászlónak pártján álló cseh-morva testvérek élnek, szigorú rendelkezéssel kivándorlásra kényszeríti őket, a jelek szerint azonban Filipec közvetítésére (s éppen ezt vette rossznéven a szentszék), politikai egyezség jön létre köztük és Mátyás király visszaengedi „az eretnekeket".10 3 A pápai követnek 1489-ben azt is kilátásba helyezi, hogy esetleg ő is török csapatokat fog a velenceiek nyakára küldeni, minekutána a lengyel király is török és eretnek csapatokat bocsátott országa pusztítására.19 4 Ugyanezt állapította meg a császárról. Kifejtette a pápai követnek abbeli véleményét is, hogy mit tart a szentszék és a törökök közötti diplomáciai tárgyalások erkölcsi oldaláról.19 5 Ha a keserű tapasztalatok nem is idéztek elő benne közömbösséget, mindenesetre tágabb szemszögből ítélte meg a vallási kérdéseket. Már maga az jellemző, hogy udvarában neoplatonista kört alakított, az üléseken résztvett. vitatkozott. A neoplatonizmus lényegében az olasz renaissance vallása. Nem a polgári tömegeké, hanem a művelteké. A heroikus „önmagát továbbteremtő" ember apoteózisa.196 Másként nem lenne érthető, hogy olyan óriás, mint amilyen Michelangelo volt az alkotásban, magáénak vallotta. Az új-platonizmus a kereszténységet összeolvasztotta a különféle antik vallások és filozófusok hasonló tételeivel, történetfeletti szinkretizmust hozott létre és e tekintetben a francia fölvilágosodás deizmusának előfutára. Ez természetes, is, mert ugyanazon társadalmi réteg hozta létre az első kapitalisztikus formák között. Mátyás király udvari emberét és társalkodóját Galeotti Marziot „De vulgo incognitis" című művéért 1478-ban a velencei inquizició elé hurcolták és csak pellengérre állítás és hosszas vizsgálat után mentették fel Mátyás király közbelépésére. Az inquizicó által üldözött tételek szabályos deista 102 Ld. Bor.,fini: i. m. dec. IV. lib. 2. 125—157. V. ö. Gindely: i. h. 61—62. 1. Mátyás királyt nyilvánvalóan befolyásolta, hosy ebben az időben a cseh-morva testvérek voltak a huszitizmus legforradalmibb ága és a király a kérdést természetszerűleg a feudális államhatalom szempontjából nézte. Túlzott jelentőséget azonban már nem tulajdonított nekik, ami megváltozott magatartásából is látszik Filipec János „bűnét" a szentszék szemében éppen ez tette: hogy a politikai egyezséget közvetítette „sui status et honoris immemor Deique timoré postposito ex parentibus boemicae heresis sectatoribus originem trahens eorum sequendo errores . . . scienter favorem ac opem et auxilium eis publice praestare non formidat, ob quod magna et vehemens de illo suspicio laborat quod male de religions Christiana sentire videatur.'' Theiner: i. m. II. 517. 1. 194 Ld. Fraknói: i. m. 59—60. 1.; az olasz fejedelmek, a pápa, francia király ée a császár is szemérmetlenül igénybevették a törököket ellenfeleik ellen. Erről a szokásról. v. ö. Mariin: i. m. 24. 1. 105 A szentszék tárgyalása a török szultánnal ld. Fraknói: u. o. 62. 1.: „Értesültem róla, hogy őszentsége egy másik követet is küld szintén álruhában a török császárhoz. Nem tudom, küldetésének mi a célja, de hogy illő-e a pápának így eljárni és hogy ezek hallatára a keresztényfejedelmek mit fognak mondani, Őszentsége maga ítélje meg/' Persze, Fraknói, akárcsak a pápai legátus, csóválja a fejét. 100 Ld. Pico della Mirandola: De hominis dignitate. Német fordítás Uber die Würde des Menschen. Ford. H. W. Rüssel, Pantheon-Verlag, 1940. 45—104 .1.
