Századok – 1950

Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121

12ü KARDOS TI BOB reformációs törekvéseikhez erkölcsi célokat hoznak föl, de azok anyagi okokon nyugszanak. Galeotto Marzio tanúsága szerint Mátyás király nyiltan hangoztatta ezt a közismert reformációs követelést, elsősorban országa püspökeire vonatkoztatva. Galeotto művét 1485 májusában fejezte be és vonatkozó része már a hetvenes évek hangulatát tükrözi: „Mátyás király udvarát sok udvaronc látogatta és mindenféle tisztelgők. Egynémely bölcs ember fennhangon kárpálta sok papnak bűnös életét. Mert akkor éppen sok gazdag pap volt összegyűlve a királynál. Tudnivaló, hogy Magyarországnak tizenkét olyannyira gazdag püspöksége van, hogy legtöbbjük mind jövedelmeinek bősége, mind pedig a kiállított katonák számát tekintve hercegségekhez hasonló. És úgy is élnek, mint valami hercegek: népes és előkelő udvart tartanak; a királyi tanácsban az elsők. Mint a nagy, világi előkelők csupán olyan ételt esznek, melyeket megízlelnek előttük. Sok apátság is van, különösen Pannonhalmán Szent Márton apátsága és olyan prépostságok, melyek kiskirályságokkal érnek föl. Mikor tehát a beszélgetés sűrűsödött a rossz papokról, Mátyás király is közbeszólt s megértvén a beszélgetés tárgyát, amilyen finom és csavaros elméjű ember volt, mosolyogva így szólt: Nem tudom, hogy helyes dolog-e őket rossznak Ítélni, hiszen menekülnek minden pokolbeli dolog elől, márpedig a pokolban vannak az összes nagy bűnök. Aki a pokolbeli dolgokat elkerüli, jó embernek kell tartanunk. De nézzük meg csak a főbűnöket. Tüstént ki fog derülni, melyek azok, amelyeket a papok elkerülnek. Hát a gőgöt, azt nemjcerülik elt járásuk é3 ruhájuk feltámasztaná a gőgöt, ha az már nem élne. A "KaragoF"sêm "kerülik, szolgáikkal kegyetlenkedni, kínozni, halálra ostorozni az ő szemükben" csak szigorúság. Szégyellem néktek emlegetni egyes püspököknek iszonyú véres kegyetlenségét, hiszen talán valamennyien hallottátok és láttátok éppen ezekben a napokban. Pedig Pál apostol, mikor előírja, milyen legyen a püspök, egyebek közt meghagyja, hogy nem szabad vernie. A kapzsiságot sem űzik el maguktól ?oha, mert minden megengedett és meg nem engedett eszközzel isteni hivatásukat megtagadva, övéiket kifosztva, az imádkozás házát, a fölszentelt templomot bemocskolják uzsorával és simóniával, hogy egyházi kifejezést használjak, A. torkosságot és szeretkezést, amit általában gyönyöröknek neveznek, mivel az mindenféle dűskálocTásra" egyformán kiterjed, ők valamiféle nagyvonalúságnak tartják. Ezt bizonyítja a tudós szakácsoknak, a válogatott ételeknek, kéjnőknek és olyan férfiaknak tömege, akiket megnevezni is becstelenség. Irigykedni, másokat befeketíteni udvari művészetnek és vi'ági bölcseségnek tartiák és miközben másokat elnyomnak, sajátmagukat minden eszközzel kiemelik. De csak azt kívánjuk, hogy maradjon is meg nekik ez a hibájuk, mert mint a költő mondja, „az irigységnél nagyobb gyötrelmet nem tudtak kitalálni a szicíliai zsarnokok sem." A té 11 e n _an_n y i r a átjárja őket, hogy lustálkodva álomszuszék módjára a misézést elhanya

golva "(Jelig "is elalszanak. Színlelni és eltitkolni, külszínre és szavakkal jónak mutatkozni, nem pedig szívből és igazán, az embereket hazug hízelkedésekkel behálózni: életművészetnek és éleselméjüségnek számít náluk. De az igazat megvallva van egy dolog, amit nagyon gyűlölnek, amitől erősen félnek, minden gondolatukkal és szorgalmukkal, éjjel nappal elkerülnek, a látásától is rettegnek, átkozzák, sem kéréssel, sem fenyegetéssel, sem rábeszéléssel, sem példával nem lehet őket rávenni, hogy ezt az egyet szeressék. Ez a dolog, amiről beszélnek, a pokolban van. Mohón kérdeztük valamennvien, mi ez az egy dolog? Mire Mátyás király azt felelte: a szegénységtől_jrnenekülnek ennyire! Vergilius a tanúm, az Aeneis VI. énekében, hogy éz a baj oft Tanyázik a pokolban. Leírja, hogy a pokol tornácában mifé'e szprnyek vannak, és hozzá teszi „Ott van a roszszat tanácsoló Éhség és a gyalázatos Nvomor'4. így korholta meg Mátyás király szellemes beszédével a rossz papokat."'5

6 Mátyás királv megállapításai tipik

usak, mind a reformációs törekvésekre mind pedig a való állapotra. Nem kevósbbé figyelemreméltó azonban a Bon^ fini felhozta másik ok, az t. i., hogy Mátyás tudatos hatalmi politikájáról ,se

Galeottus: i. m. cap. 11.10—11.1 — A püspök, akinek kegyetlenségére céloz Báthori Miklós váci püspök, aki mellé jobbágyai kínzása és pazarlása miatt coadjutort rendel, ld. Teleki: i. m. XII. 144—147. 1.