Századok – 1950

Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121

12ü KARDOS TI BOB Teljesen egybehangzik Mátyás király véleménye Marx föntebb idézett soraival atekintetben is, hogy láSg^ben nyíltan megüzeni a pápának: úgy látszik, irigy és féltékeny az ő királyi hatalmára. Néhány évtizeddel később ugyanígy akadályozta meg a szentszék Miksa császár kereszteshadjáratát, mert ez túlságosan emelte volna a német császár erejét és hatalmát. Élesszemű tanúnk van erre: Hutten Ulrich.

137 Marxnak Hunyadiról szóló utolsó jegyzete hasonlóképpen komoly támasztékot szolgáltat Mátyás király és a török viszonyának megértéséhez. Marx megfigyeli, hogy a nemességtől cserbenhagyott Hunyadi életének utolsó évében Nándorfehérvár fölmentésével győzelmeinek legfényesebbikét vívja ki. Megállapítja, hogy Konstantinápoly eleste után Szerbia vazallusá lesz, 1459 ben pedig egyszerű török provinciává.13

8 Ennek az az értelme, hogy Mátyás királyt egészen más helyzet fogadta, mint amilyent Európa népei a hosszú hadjárat ideig-óráig tartó sikerei idején reméltek. Akkor Hunyadi a Brankovics Györgytől kapott segélyen és saját pénzén toborzott zsoldosokkal harcolt. Akkor románok, szerbek támogatták. A bolgárok még nem törődtek bele a török igába. Azóta az egész Balkán elveszett, a törökök óriási embertartalékokra tettek szert, a Balkánon és Ázsiában, egy teljes világrész hatalmát tudták összpontosítani Magyarország ellen. Mátyás király nem győzi figyelmeztetni a pápát, hogy Magyarország i többé nerríTígyonrangú ellenfél a törökkel szemben, ami a pénzügyi és katonai erőt illeti.139 A valóság az, hogy már Hunyadi János idejében sem volt egyenrangú, ükkor is keleteurópai összefogást kellett létrehozni minden komolyabb vállalkozáshoz: lengyelt és magyart, vagy csehet és magyart, vagy osztrákot és J magyart. A balkáni segítőkön kívül nyugati segédcsapatokat kellett sürgetnie és komoly pénzösszegeket kellett kérnie. Mikor Mátyás király teljesen egyedül marad és látja, hogy csak önmagára van utalva, kénytelen a török háború anyagi fedezetéről és emberanyagáról is gondoskodni. Mátyás király jól tudta, hogy bevételének milyen fontos hányadát adják a városok. De azt is, hogy a sziléziai, morvaországi cseh városok és a gazdag osztrák városok még sokkal többet jelentenek. Mikor szóbakerült a török háború céljaira adott bűnbocsánatok bevételeinek kérdése, Mátyás szabatosan fölméri a helyzetet: a salzburgi egyházmegyéből egymagából több pénz gyűlik össze, mint az egész magyar királyságból.14

* Nem egészen közömbös az embertartalék kérdése sem. A kor leggyakorlottabb katonái Kelet-Európában a cseh parasztok. Ez is a huszita felkelés öröksége. Mátyás király nagyra értékelte a cseh huszita katonaság képességeit s éppen ezért belőlük alkotta meg zsoldosserege magvát. Mátyás király keleteurópai hatalmi koncentrációja egyidejű a belső központosítással és a már említett kapuadóval, kezdete pedig a hatvanas évek végére nyúlik vissza, amikor sorm levonta az európai helyzetből adódó következtetéseket. Ugyanis egyidejűleg a török birodalom szakadatlan erőgyarapodásával, az európai közösség menthetetlenül bomlott. A nemzetközi lovagság általános hanyatlása, öntudatának és összetartozási érzésének gyengülése előmozdította a nemzeti jellegű elkülönülést, melyet a polgárság mindenütt támogatott. A humanisták ugyan, mint a polgárság ideológusai, nemcsak a nemzeti öntudat hirdetői, hanem a törökellenes összefogásé is, de az ő összefogásuk más, mint a középkoré, nem annyira vallásos, mint kulturális. Nem a szent sír, hanem az európai kultura bölcsőjének, 137

Fraknói: i. m. 30. 1.; U. Huttenus: Opera IV. Vadiscus, 170—172. 1. 138

Làndor, i. m. í. h. 51. 1. ,se

Ld. MKL I. 54, 83, 125—126, 195, 197, 199, 295. 1. 140

.....quia speramus plus commodi ct utilitatis ex diocesi ac iurisdictione praefati archieuiscopatus Salisburgensis, quam ex toto regno reportare" Ld. MKL II. 122. L