Századok – 1950
Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121
12ü KARDOS TI BOB ígérete viszonosságban áll a magyar uralkodó törökellenes harcaival a pápának, akiről közismert, hogy a ezentszék jogait minden erővel igyekezett érvényesíteni, kétségbe kellett vonnia Mátyás ilyenirányú fáradozásait. Ezért a török ügybeni fáradozásait kétségbevonva, igyekszik a vitát István királyra és az első magyar király legátusi jogainak elévülésére terelni. A pápai érvek élnek tovább a késői történetírás lapjain, anélkül azonban, hogy Mátyás király sokkal hathatósabb érveiről említés történnék. Sőt még marxista történészre is hatott ez az érvelés. Lándor Béla Marxnak a magyar történetet érintő aláhúzásait és jegyzeteit közölve, azt a felfogást hangoztatja, hogy Mátyás király nem követte atyja külpolitikai vonalát, akciói „nem a történeti haladás vonalán mozogtak", soha a török ellen komoly hadjáratot nem vezetett és az olasz városállamok példájára azt hitte, hogy elég, ha okos diplomáciát folytat ellenük.12 8 Erre természetesen Marx jegyzeteiben a legcsekélyebb utalás sincsen. Ellenben Marxnak azok az aláhúzásai és megjegyzései, melyekkel Hunyadi nagyszerű harcairól és e csaták minden eredményének meghiúsulásáról beszélnek, pontosan ugyanúgy érvényesek Hunyadi Mátyásra is, persze tekintetbevéve az erőeltolódásokat mind az európai, mind a török részen. Sőt intézmények, államok, emberek megítélésében Mátyás levelei olyan megdöbbentő hasonlóságokat mutatnak, mely ügyének igazságát és ítéletének biztonságát mutatják. Marx megállapítja a magyar feudálisok hadügyi politikájának, az 1439-i dekrétum hadügyi rendelkezéseinek katasztrofális következményeit: hogy Hunyadi egyedül marad a királyi katonaságra és főleg a maga zsoldoscsapataira utalva.12 9 Ebből a helyzetből Mátyás levonta a következtetést és felállította az állandó királyi zsoldos-sereget. Látva, hogy anyagi segítséget nem kaphat sehonnan és magára hagvták, bevezette az egyforintos hadiadót (1468, 1470, 1474, 1478—83.). Marx megfigyeli, hogy miközben Hunyadi a török ellen küzd, nyugatról hátbatámadják. Az ország nyugati szomszédainak ez a bűnös magatartása annyira általános szokássá lett, hogy Mátyásnak minden nagyobb keleti vállalkozása előtt külön kellett diplomáciai akciókat indítani, hotgy az ország határait és nyugalmát a nyugatról és északról jövő támadások ellen biztosítsa.13 0 Marx a várnai vereséget a szentszék és a velenceiek közös intrikájának tulajdonítja. Előadása annyira jellemző Mátyás király korára is, hogy szószerint kell idéznünk: „Murát békét akart kötni, igen előnyöset Magyarország számára. De a nyomorult IV. Eugén pápa, hogy a figyelmet a bázeli zsinatról és az egyházi visszaélésekről elterelje, háborús uszítónak Magyarországra küldi egy szánalmas kardinálisát, Cesarini Juliánt, aki a huszita háborúk idején szégyenletes futásával szomorú hirhedtségre tett szert. Cesarini a görög és római egyház egyesítését prédikálja, valamint új keresztes hadjáratot szárazon és vizén, a görög császárság helyreállítását, stb . . . Ugyanebben az időben a velenceiek és genuaiak követeket küldenek Magyarországra, hogy azok a flottáról meséljenek, mely a Hellespontust foglalná el és lehetetlenné tenné, hogy a törökök csapatokat szállítsanak Ázsiából Ékesen beszélő követek jönnek Franciaországból, Spanyolországból, Angliából, Aragóniából, Burgundi Fülöptől, Milánó és Flórenc hercegétől. Mindezek statiszták voltak a pápai tréfa szolgálatában, Hunyadi hosszú hadjáratát minden gyümölcsétől megfosztották." 1,9 Lándor: i. m. i. h. 5. szám, 34—35. 1. »• U. o. 4. sz. 47. 1. 150 U. o. 48. 1. - Mátyás királyt hátbatámadják. Id. MKL 1. 9, 83, 110, 116-120, 154, 156, 320, 329. 360. 1.
