Századok – 1950
Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121
HUNYADI MÁTYÁS NEMZETI EGYHÁZA i 23 alkalmasabb, mármint д ferencesek és a dominikánusok. Kapisztrán az obszerváns ferencesek rendjébe tartozott, Arpádházi Margit dominikánus apáca volt. Az egyik a törökellenes harcok ügyét szolgálta volna, mert apjára és Nándorfehérvárra emlékeztette volna az országot, a másik nő volt és így ezenttéavatása a nők nagy tömegének áhítatát szolgálta volna. Márpedig, mint etárgyú levelében a pápának írta, egyedül az a mérvadó, hogy nagyon sokaknak lenne kedves a dolog, tehát emelni lehet vele a nép vallásosságát.12 ® A politikai rúgók azonban ennél konkrétebbek: „ehhez a mi Buda városunkhoz közel a Duna szigetén van egy kolostor, melyben dicső elődünknek, Béla királynak leánya élt és halt meg szent hírben, stb... „Mindenek előtt tehát a királyi székhely lakosságának tudott volna vele kedves dolgot tenni. Ennél is jelentékenyebb motívum azonban, hogy Margit alakja elválaszthatatlan IV. Béláétól, a királyleány apjáétól, aki — Mátyás szavaival — „a mi dicső elődünk" volt. Tudjuk, hogy IV. Bélát tekintették „az ország megújítójának" (restaurator regni), aki a tatárjárás után szinte újraalkotta az országot. Mátyás király pedig éppen ebben az időben a maga érdemének azt tudja be, hogy a tömérdek sebből vérző országot meggyógyította, az összeomlóban levő épületet „restaurálta"!12 8 Gyakori kifejezés ez első leveleiben, mert első tevékenysége valóban ilyen jellegű volt. Megnyilvánul ebben a kérelemben az a politikai szándék, hogy a Hunyadi-család országlását a nemzeti uralkodóházzal kösse össze. Ez a törekvés élete fogytáig meg volt nála, hiszen ezért temetkezett az Árpádok temetkezési helyére, Székesfehérvárra. Van azonban IV. Béla emlékében harci programm is: védeni az országot a déli veszedelem ellen, mint az tette a tatárok ellen. Még nyíltabban célozta ezt a Kapisztrán János ügyében benyújtott kérelem. Mátyás számolt vele, hogy kérését esetleg nem teljesítik, de számára nem is ez volt a fontos, hanem az, hogy Kapisztrán neve felújítja apja nevét és a nándorfehérvári győzelem még közeli emlékét és ezáltal a figyelmet a török-ügyben követendő módszerére, melyet alaposabban szemügyre kell venni már csak annál a junktimnál fogva is, melybe a konstanzi zsinaton Zsigmond az államegyházi jogokat igyekezett a török kérdéssel összehozni, hogy ezáltal jobban hasson e kardinálisokra.' S~két szenttéavatási kérelem a trónbeszéd szerepét töltötte be, politikai célkitűzéseit fogalmazta meg, a szentszék és az olasz közvélemény felé. A főcél azonban a hazai közvélemény egyesítése, belpolitikai és uralkodói célja érdekében. Éppenúgy, mint megválasztásában, ebben is cselekvő faktorként ismeri'el a népet. VII. Mátyás király török-ellenes politikájával foglalkozva, igen meglepő tényekre bukkanunk. Mindenekelőtt arra, hogy a polgári történetírás vádjait, miszerint a törökellenes harcot elhanyagolta, figyelmét másra fordította, a török ellen kapott pénzösszegeket másra fordította stb., először a római pápák hangoztatták, pontosabban II. Pál páp a egy éles polémiában, mely közte és a magyar király között az államegyház egyik alapvető jogának tárgyában, a királyi „bemutatási" jog tárgyában tört ki. Ä pápa levelének első ! felében a török háborúban tanúsított hanyagságáért korholja, második felé- \ ben „visszaéléseiről" emlékezik meg a főpapi székek betöltése terén.127 \ A konstanzi okmány ismeretében egyszerre megvilágosodik előttünk, hogy egyszerű szónoki fogással állunk szemben. Mivel a zsinati okmány ünnepélyes MKL, I. 10—13, 58, 60. 1. 1M IV. Béla király említése u. o. 59. 1. — Mátyás király mint az ország restaurátora, u. o. 48. 1. U. o. 105—109. 1. — Mátyás király kemény válasza u. o. 109—112.
