Századok – 1950
Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121
160 КАК DOS TIBOH vámsok között egyre feszültebb a helyzet. Kassát a király valóságos háború, val védi meg a Perényiek rablásaitól. Ugyanilyen határozottsággal jár el, ha a városokkal szembenálló fél az egvházi feudalizmus. Keményen eltiltja az esztergomi érseket, hogy Komáromnál vámot követeljen a pozsonyi kereskedőktől és bármi módon zsarolja őket (1464). Ugyanígy védi meg Kolozsvárt az erdélyi püspök vámköveteléseitől és attól, hogy a dézsma beszállítását követeljék a polgárokon (1469).115 Hasonlóan megvédi a városok kegyúri jogait a püspökkel szemben. На д feudálisok arra vetemednének, hogy városokkal szemben szolgáltatásokat követeljenek, Mátyás rendkívüli élességgel veti vissza. Amikor a Szentgyörgyi grófok a pozsonyi polgárokon kilencedet akarnak behajtani, Mátyás király megfenyegeti őket, hogy tízszeresen veszi meg rajtuk a kárt, amit Pozsonynak okozni merészelnek (1486). Általában úgylátszik, hogy bizalmának letéteményesei a városok, és segítségüket igénybeveszi a nemesek ellen. A besztercei várat a polgárságra bízza, a Verestoronyi erősséget a szebeniekre, megengedi, hogy kereskedelmi utat nyissanak a szoroshoz és annak katonai őrizetét is nekik adja. Mindevvel összefüggően Mátyás király a szabad fo rgalom^ híve. Itt bizonyos mértéket állít fel, a kiskereskedelmet ő is a hazai kereskedőknek tartja fe nn és bizonyos kiviteli cikkeket is, miint például a kikészített bőrt. Ezért eltiltja a nyersbőr kivitelét, vagy akár a megmunkált_áru felvásárlását is, idegen kereskedőknek. Más árucikkekre csak időnként és részlegesen él kiviteli tilalommal. A Vak Brandolinus, Mátyás király egyik humanistája, joggal mondatja dialógusában a királlyal, hogy az olasz városok ipart védő politikájával szemben az ország feltételeinek megfelelően a szabad forgalmat mozdította elő.11 6 Mindevvel a király a forgalmat akarja fokozni és termelésre akar buzdítani. Ugyanez a cél vezeti, amikor a fentebb említett forrás szerint az állatállomány évről-évre való javítását, kiválogatását, tervszerű szaporítását viszi keresztül, vagyis a modern állattenyésztés elveit. Hiszen az állatkivitel ал ország egyik igen jelentékeny anyagi forrása. Ügylátszik gonddal ügyel a bányaművelésre is. Az 1486-i törvénycikkben már a teljes szabadság elvét hangoztatja, de a fogalmazásból úgy tűnik ki, mintha korábban monopolisztikus törekvéseket valósított volna meg. A király ebben a törvényben megfogadja, hogy nem vesz el bányákat kártalanítás nélkül, általában meghagyja a fölfedező birtokában és csak a kamara nyereségét fogja követelni. Korábbi adatok azt" mutatják, hogy egyes nemesi családoknak szabad bányakutatási és kitermelési jogot adott, mint a Csetneki-családnak (1474). A selmeci polgároknak szabad bányatársaságok alapítására adott oklevelet és még a bor-115 Podjebrád támaszai a cseh városok, u. o. — Mátyás intézkedése Korpona ügyében ld. Teleki József: Hunyadiak kora Magyarországon, XI. kötet, Pest, 1855. 412—13. 1.; jobbágyok beköltözése Debrecenbe (1459) u. о X. köt. 633—34. 1., Besztercébe (1467): u. о. XI. 287—88. 1., Szebenbe és a hét szász szék területére (1471): u. o. XI. 440—41. 1. — Brassó fe'mentése a tordai vám alól ld. u. о. XI. 438—39. 1:; a váradi káptalan elleni ítélet ld. u. о. XII. 26—28, 53—55, 58—69. 1.; mentesség koronavámok alól ld. u. о XI. 264—65, 300—391; Kassa megvédése a nemesi vámkövetelések ellen ld. u. о. XII. 240—42. 1.; háború a Perényiek ellen ld. u. о. XII. 252—53, 254—56, 261—63. 1.; az esztergomi érsek és a pozsonyiak ügye ld. u. о. XI. 92—94. 1.; az erdélyi püspök és a kolozsváriak ld. u. о. XI. 367—69. 1. 116 Az erdélyi püspök és a beszterceiek kegyúri joga ld. u. о. XII. 3—4, 25—26. 1.; tiltás a pozsonyi polgárokat háborgató Szentgyörgyi grófoknak ld. u. о. XII. 332—33. I.; a besztercei vár ld. u. о. XI. 91—92. 1.; a verestoronyi erősség ld. u. о. XI. 351—52. 1:; a kereskedelmi út ld. u. o. 502—04. 1. — Tilalom a nyersbőr kivitelére u. о. XI. 156, 158. és XII. 224—25. 1.; részleges kiviteli tilalom a Havasalföldet illetően ld. u. о. XII. 351—52. 1. — Mátyás király és a szabadforgalom ld. Brandolinus Lippus: A köztársaság és királyság összehasonlítása, Budapest, 1928, 98—102. 1.
