Századok – 1950
Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121
HUNYADI MÁTYÁS NEMZETI EGYHÁZA i 23 mérést is eltiltotta olyanoknak, akik nem foglalkoznak bányamunkával. A királyi bányák érdekeit persze még fokozottabban védte. így tiltotta el élete utolsó évében a szebenieknek a kender kivitelét, mint ami a bányaműveléshez elengedhetetlen.11 7 Mátyás király ügyelt tehát a nemzetgazdaságnak arra az ágára is, amelyen az Anjouk gazdasági hatalma alapult. Érdekes megfigyelni, hogy Teleki József művének háromkötetes okmánytára — bármily szegényes is — a nemesek és városok konfliktusában mindig az utóbbiak győzelmét mutatja, amennyiben a királyon áll a döntés. Ha ellenben a királyi fiskus érdekei kerülnek szembe a városokkal, a városok húzzák a rövidebbet. És ez így"természetes, mert HunyadfMátyás ugyan a varosokra j komolyan támaszkodott abszolút monarchikus .törekvéseiben, uralmának ; osztálytartalma azonban végeredményben feudális volt. Mátyás gazdaságpolitikája korántsincs még feltárva. Bár az ipart is támogatta, a kereskêcTëîëm "es állattenyésztés fejlesztését célzó intézkedései arra mutatnak, hogy a pénzgazdálkodás erősödése Mátyás alatt főleg a kereskedelem fellendülését jelenti. Mindenesetre az állatkivitel úgy fellendült ebben az időben, hogy megbénulása a következő század első évtizedében igen jelentékeny tényező a Dózsa-háború kiváltásában. Ugyanígy az eredeti felhalmozás olyan nagystílű képviselőjét, mint Thurzó Jánost, éppen a felsőmagyarországi bányavidéken, nehéz megmagyarázni Mátyás királynak a bányászatot fejlesztő intézkedései nélkül. Ezekután nem meglepő, ha Mátyás király levelei ifjúkorától kezdve erős rokonságot mutatnak a renaissance polgárságának gondolkodásával. Van 1460-ból egy oklevél-arenga, amely megokolja, hogy miért engedi meg a f szüköse"h~~élő zágrábi dominikánusoknak, hogy ingatlant örökölhessenek, illetve ajándékba elfogadhassanak. A király azt a reményét fejezi ki, hogy i isten jámbor szolgáinak támogatásával elnyeri az égi király viszonttámogatását (sic~ émm divina propitiabitur Maiestas), vagyis kölcsönösségi szerződésnek fogja fel a két uralkodó között.11 8 A renaissance-kori társadalom kutatói Engels nyomán megegyeznek abban, hogy a polgárság bármennyire is kiszabadítja magát a teológia uralma alól, nem tud a vallás segítsége nélkül élni, hanem átlakítja saját képére. Az átalakításnak alapvonása az „olcsó" egyház és a polgár istenhez való viszonyának kapitalisztikus jellege. A szor- • gos és előrelátó polgár azért ad fogadalmi ajándékot, hogy az Ürtól viszontszolgálatot nyerjen vagy az uzsora miatt ne nehezteljen meg rá.u e J Valamennyi nagy firenzei cég rendszeresen sápot fizet a szegényeknek, azaz istennek.12 0 Ennek a mindennapos jelenségnek vannak egészen groteszk megjelenési formái is. A Bárdi bankház például egyenesen bevezeti „Domeneddio" folyószámláját. „Domeneddio" senki más, mint maga az Üristen, akit a Bárdi R. T. bevett tizedik tagnak. így aztán az Úristennek komoly érdekei fűződtek hozzá, hogy a bankház ügyletei jól menjenek, mert különben kevesebb A király elvei az állattenyésztést illetően: „A legnemesebb ménes és ökörcsorda is rövidesen módfelett elkorcsosul és megfogyatkozik, hacsak évenkint válogatást tartva helyre nem állítják s fel nem újítják." ld. u. o. 149. 1. — A Csetneki-csa'ád bányakiváltságai ld. Teleki i. m. 507—08. 1.; a király szabad bányatársaságok alakítására buzdítja a selmecieket ld. u. о. XII. 169—70. 1.; az 1486-i .bányaügyi törvénycikk Id. Magyar Törvénytár I. köt. 1486. 49. cikk. 446—49. 1.; kenderkiviteli tilalom a szebenieknek Id. Teleki: i. m. XII. 480. 1. 118 Leges Ecclesiasticae, III. 520. 1. Marx—Engels: Müvei, XVI. köt. I. 295—96. 1. (orosz kiadás) — A korai polgárság és a középkorvégi teológia összhangba hozásáról v. ö. A. Mariin: i. m. 114— 123. 1. — A felsőbb hatalmak jóindulatának megnyerésére v. ö. Armando Sapori: La beneficenza delle compagnie mercantili del Trecento, Studi di Storia Economics Medievale, Ed. II, Firenze, é. n. 1—20. 1, U. o. 1—9. 1.
