Századok – 1950
Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121
HUNYADI MÁTYÁS NEMZETI EGYHÁZA i 23 miatt.8 8 A szebeni és brassói szász székek egyetemes vizsgálatot kérnek jónéhány vidéki plébános ellen (1446).8 9 A pápa látva a nép felháborodását, és tettre készségét, kénytelen úgy rendelkezni, hogy a még mindig meglévő huszita ,.veszély" ellen küldött inquizitorok eljárhassanak a konkubinátusban talált plébánosok ellen (1446).9 0 öt évre rá kezdődik a bencés rend reformja. 1452-ben az esztergomi érsek felhatalmazást kap általában a szerzetesrendek reformájára. Igali Sebestyén 1454-ben megújítja a minoriták szabályait.9 ! A közhangulatot híven tükrözi, hogy a szigorú obszerváns ferencesek és az elkényelmesedett konventuáüsok közötti vitában Hunyadi János és az országnagyok az előbbiek pártjára álltak, mert azok „szerénységre törekednek, a rend szabályait megtartják... szóval és életük példájával tanítanak ..." (1455).9 S A pápa 1455-ben nem kisebb ember ellen kénytelen vizsgálatot indítani, mint a kalocsai érsek, aki „züllött életet él és az egyház vagyonát elherdálja".9 3 A feudális urak a kegyúri jogot úgy értelmezik, hogy lelkészeiket évente váltogatják.9 4 Világosan látszik, hogy a huszita-mozgalom egyházellenes követeléseit igyekeztek a maguk hasznára fordítani. Tudvalevő, hogy az urak rév- és vámpénzt hajtottak be az utasokon azoknál az átkelő helyeknél, amelyek birtokukban voltak. De nemeseket, papokat és klerikusokat nem lehetett fizetésre kötelezni, illetve arra, hoöy a megállapított átkelő helyeken közlekedjenek. Egy 1438-i pápai regesztából tudjuk, hogy Fülöpfia András váradi pap emberölés bűne alól kér felmentést, mert résztvett egy verekedésben, melyben nagybátyja életét vesztette. A verekedés pedig a vámosok és közöttük tört ki, mivel rajta a klerikuson is követeltek révpénzt.9 5 Tehát a huszita forradalom idején a papság legféltettebb előjogait sem tartották tiszteletben a nemesség részéről. Még fontosabb azonban, hogy a felkelés után a nemesség folytatta ezt a gyakorlatot. Különben nem kellene Szilágyi Mihálynak az 1458-i országgyűlési végzésekben határozott tiltás formájában védeni ezt a papi mentességet „mint ezt az ország régi szokása megkívánja".9 6 Ugyanakkor a török betörések bomlasztó hatása erősen érezteti hatását. Az egyháziak sok helyütt csak önmaguk ellenőrzésére vannak utalva s az hiányos. Felbátorodnak a hatalmaskodók, különösen a bizonytalan délvidé ken: templomfeltörés, kirablás, felgyujtás napirenden van.97 A nép pedig a felkelések színhelyén huszita maradt. Szabó Ervin meggyőzően érvelt amellett, hogyanépnek huszitának kellett maradnia, mert hiszen az elnyomás is megmaradt.9 8 E feltevést könnyű konkrét bizonyítékokkal támogatni. Nem is Giskrára és a hozzá hasonló cseh kapitányok váralapításaira gondolunk a felvidéken, hanem az erős moldvai huszitizmus állandó kisugárzására Magyarország felé és a délvidéki nyugtalanságokra. A pápa kénytelen az állandó inkvizitori megbízások mellett még külön is ide küldeni Kapistránói Jánost, az ötvenes évek folyamán egy olyan szekta ellen, mely Erdélyben és a szomszédos szerb, valamint román tartományokban terjedt és az adamiták szélsőséges csoportjához tartozott. Ez a szekta megtagadott minden társadalmat és az első ember korához akart visszatérni. Csupa job-89 XV. századi pápák oklevelei, II. no 1230. 69 U. o. no 911. 90 Ld: Acta Bosnae, no 855. 202. 1. 91 V. ö. Horváth János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei, Bp. 1931. 115-124.1. " L. Leges ecclesiasticae, III. 502. 1. 93 XV. sz. pápák oklevelei, II. no 1345. 94 U. o. no 936. 95 U. o. no 569. " Magyar Törvénytár, I. 332—333. 1. 97 XV. sz. pápák oklevelei, II. no 754. 98 Marx—Engels: Válogatott Művei, II. Budapest 1909. Bevezette Szabó Ervin, 21. L 10 Századok
