Századok – 1950
Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121
140 RAR DOS TIBOR bágy állt közéjük." Pedig a pápa látva a nagy nyugtalanságot, még avval is megpróbálkozott a várnai csatát követő évben, hogy az akkor kitört flagelláns járványt egyházi ellenőrzés alá helyezze.10 0 De a flagelláns társulatok nem segítettek. Előfordult, hogy a ferencesek kénytelenek voltak engedély nélkül lelkipásztorkodni, és a huszita hívekhez alkalmazkodni, hogy megélhessenek. A moldvai püspök 1452-ben arról panaszkodik, hogy egyes ferencesek plébánosi teendőket végeznek engedély nélkül és eretnek tanokat hirdetnek.10 1 Hogyne tették volna meg, hiszen a helyzet vaskényszere folytán az is előfordult, hogy a törökkel lepaktáltak, mint a bencések Boszniában , 1453-ban.10 2 A népet a török pusztította, az urak és a papság zsarolta. Teljesen elszegényedett és azt tette, amire a husziták tanították: nem fizette meg a dézsmát. Egymást érik az interdictumok. A plébános sok helyütt a nép pártjára áll, felettesei utasítását nem tartja be, misézik, esket, temet. Az 1450-i esztergomi zsinat haragos szavak kíséretében fenyegeti őket, korholva „kapzsiságukat".10 3 Az északon és délen keletkezett vagyonbizonytalanság erősen zavarja a kereskedelmet és elkeseredést idéz elő, mely — a későközépkorban vagyunk! — éppen úgy mint az elnyomás, vallásos nyugtalanságban jut kifejezésre. Ekkor lép fel Báthorj László pálos reformátor és biblafordító. Tanítványaival egy Buda-környéki barlangba vonul el „elrejtőzik", szörnyű nélkülözéseket vállalva magára, hogy aztán reformátorként jelenjék meg.10 4 Magatartása feltűnően hasonlít Gioacchino da Fiore „elrejtőzéséhez", aki az új korszakot hirdette, melyben nem lesz többé elnyomás, kizsákmányolás, hanem teljes szabadság. És összhangban van a flagellánsok és adamiták feltűnésével is. Báthori László iskolamester volt, helyesebben „deák", amely társadalmi réteg nagyon közelállott a városi polgársághoz, sokszor éppen kereskedő és vállalkozó is lett.105 Ránk maradt az ú. n. Pálos Krónikában egy hiteles beszédtöredéke, mely a pálos noviciusokhoz intézett biblikus buzdítás részét alkotta. Ebben Esdrás utolsó könyve negyedik szakasza alapján a kereskedő polgár válságos helyzetét ábrázolja: „Mert aki elad, az mintegy menekül, és aki vesz, az mintegy veszteségtől retteg. Aki kereskedik, úgyszólván nem látja hasznát, s aki épít, alig lakik benne. Aki vet, ritkán arat s aki szőllőskertet művel, aligha szüretel. Akik nőt vesznek, nem teremnek fiakat és akik nem nősülnek, árván maradnak." Mai nyelvre lefordítva, a hadak járása és törökdúlás miatt sem a föld, ház, szőllőskert, gabona, sem az áru nincs biztonságban. Az egyik ember ezért az árutól menekül, vagy az ingatlantól, hogv a könnyebben megőrizhető pénzben mentse értékeit a másik a pénztől igyekszik menekülni, mert nem érdemes forgatni, és ha ingatlant vesz, a puszta föld legalább megmarad. E bibliai kitételből tehát korábrázolás lett. Nincs egyetlen év sem, amelyben tavasz és ősz között, tehát vetésbontás meg aratás-szüret között ne érné a földművest valami csapás. Az emberek nem kívánnak fiakat, hogy elrabolják vagy csatamezőn essenek el.106 110 V. ö. Eugen Jacob: Johannes von Capistrano, Breslau, 1903. I. 126. 1. ""> Acta Bosnae: I. m. no 837. 195—96. 1. 101 XV. sz. pápák oklevelei, II. no 1285. ln U. о. по 1298. 103 Leges eccl. III. 474, 478. 1. 104 Ld. Fr. Georgius Gyöngyösynus: Vitae Fratrura Paulinorum, Bp. Budapesti Egyetemi Könyvtár, Cod. Lat. Ab 151/b, 107—108. 1. 106 A deákság szerepére v. ö. Kardos Tibor: Deákműveltség és magyar renaissance, Századok, 1939. 295—338. 449—491. 1. U. a.: Középkori kultúra, középkori költészet, Budapest, 1941. 211—231. 1. 106 Ld. Georgius Gyöngyösynus: i. m. 108. 1. Báthori Lászlót több ízben kapcsolatba hozták a Báthori-család somlyói ágával. Erre semmi bizonyíték ezideig nincs.
