Századok – 1950
Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121
mJNYADJ MÁTYÁS NEMZETI EGYHÁZA tak kocikán a kulcsfontosságú vár veszedelme által. A török ebben az időben már Konstantinápoly ura, megszervezheti a Balkánt, az ország közvetlen szomszédja lett. A török veszély elleni közvélemény kialakításában természetszerűleg az állami centralizmus legfőbb hivatala a kancellária játszotta a legfontosabb szerepet. Zsigmond "császár kíséretében érkezik~a konstanzi zsinatról a korszak egyik legkiválóbb humanistája, Pier.PaolQ__Y£Ig£xk>. aki a magyar kancellária humanista átalakításának igazi motorja, mind a maga személyében, mind pedig új barátja Vitéz János által. Ez utóbbinak később kancelláriai leveleskönyvében és beszédeiben Magyarország törökellenes szerepe élesen bontakozik ki.3 8 Az előbbi pedig, lehet, hogy a konstanzi okmánynak és avval együtt a védőbástya jelszónak első megfogalmazója volt. A humanisták általában nagy szerepet vittek a központosított államok kancelláriáiban, irányították a városköztársaságok és fejedelmek érdekeit szolgáló publicisztikát. Jó példa erre Enea Silvio Piccolomini, aki Vergerio után évtizedekkel került titkárnak III. Frigyes császár kancelláriájába, ahol olyan terveket vetett fel, melyek a német-római birodalom rozzant szerkezetének újjászervezését jelentették volna centralizált, az antik császárságra hivatkozó modern célkitűzésű birodalommá. Ugyanő, aki különben a császár szolgálatában a magyar nép érdekei ellen küzdött állandóan, maga is hangoztatta a „védőbástya" jelszót.39 A fenyegető veszedelem terjesztette csak igazán a jelszót, annál is inkább, mert a fogalom maga a török háborúk védekező jellegét tükrözi vissza. A „bástya" és „pajzs" fogalomban nem támadás, csupán védelem rejlik, de egyszersmind bizalom is a sziklafal és a vas metaforájában. Ebben rejlik « jelszó szervező és erőtadó jelentősége. A törökellenes közvélemény és ezzel összefüggően a nemzeti öntudat elemeinek erősítésében még fontosabb szerepet vittek a személyes élmények, a mindennapos elbeszélések, az anekdoták és a töröktárgyú hősköltemények, Ekkor még nem volt sajtó, nem voltak röplapok. Helyettük a vándorénekesek emlékezete és a versmérték rögzítette a hősi eseményeket. Nagyon értékes számunkra Mátyás király kortársának, Galeotto Marziónak feljegyzése, hogy a magyarok lakománál, asztalnál nem annyira szerelmi, mint inkább hősi énekeket adnak elő „legtöbbnyire a török elleni hőstettekről, ugyanilyentárgyú beszélgetések közepette". Egyszersmind jelzi a daloknak az egésa középkori társadalmat átfogó elterjedését, „a magyarnyelvű dalokat parasztok, középpolgárok és a városi köznép ugyanúgy megérti", mint az előkelők, mert parasztok és nemesek ugyanazt a nyelvet használják, ugyanazt a szókincset, ugyanazt a kiejtést.4 0 A történeti mondák és epikus töredékek mindenben megerősítik Galeotto állításait. Kemény Simon vagy a belgrádi vitéz, aki magával rántotta a zászlóra törő pogányt, Szilágyi és Hajmási tragikus balladája mind azt mutatják, hogy a nép képzeletébe és tudatába mélyen belevésődött a harc minden hősi vagy emberi mozzanata. A nemzeti köztudat szempontjából az is figyelemre méltó, hogy Mátyás király kancelláriájánali 38 Ld. Fraknói Vilmos: Zrednai Vitéz János, nagyváradi püspök politikai beszédei. Budapest, 1878. 20—22. 1. Továbbá Epistoláe Johannis De Zredna. Schwandtner: Scriptores Rerum Hungaricarum Bécs, 1746. Tom. II. No 22. 36. I. No 34. 50—52, l. No 35, 52—54. 1. és passim. " Aeneas Sylvius a császárság restaurációjáról De ortu et auctoritate Imperii Romám, Fontes Rerum Austriacarum, Diplomataria et Acta, LXVII. Bd. Wien, 1912, 4—24. 1. — U. ő: Magyarországról mint a „kereszténység védőbástyájáról", i. h. 24—25. 1. és passim. 40 Ld. Galeottus Martius.- Dc egregie, sapienter, iocose dictis ac factis Mathiae Regia, Lipsiae, BTG. 1934. cap. XVIII. 18. 1.
