Századok – 1950
Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121
HUNYADI MÁTYÁS NEMZETI EGYHÁZA i 23 Pest-Buda polgárságának anyagi megerősödésére és arra, hogy éppen anyagi hatalmán bátorodott fel annyira, hogy gazdasági érdekei védelmére szembeszálljon az egyházzal: „...mivelhogy a lázadás és gőg szelleme szállta őket meg. A jelen kunüldözésekben szerzett nagy gazdagság tébolyította meg őket az élő istennek sérelmére.. ."1 6 Evvel a ravasz fordulattal egyszersmind azt is kivívta, hogy Kun László megerősítette az ítéletlevelet. 1289-ben a budai polgárok „bűnbánata" indítja meg az érseket annyira, hogy feloldja őket az interdictum alól, mely alá amiatt estek, hogy védelmükbe vettek bizonyos német és magyar kereskedőket, akik Budán fizették meg az uszályadót a királynak, amit az esztergomi érsek Esztergomban akart behajtani a káptalan nevében és a királynéi harmincadok ürügyén.1 7 A feloldozó oklevél fenyegetései ellenére a budai polgárok bűnbánata nem bizonyult tartósnak, vagy pedig a pesti hajósok céhe feledkezett meg Lodomér érsek ítéletleveléről, mert utóda 1292-ben kénytelen meginteni „a pesti polgárokat", mert nem elégedtek meg avval, hogy megtagadják a só- és uszályadót, de a budai káptalan tisztviselőit nem átallják megverni és vízbedobni és nekik igazságot nem szolgáltatnak. Sőt engedély és fizetség nélkül malmokat állítnak fel, kényükre-kedvükre halásznak.1 8 Azonban a polgárokra a jó szó, intés nem hatott, mert három évvel később az érsek ism'ét kénytelen megvillogtatni m interdictum fakult villámát az uszályadó tárgyában.10 Nem csodálható ezek után, hogy néhány év múlva maguk is kedvet kapnak, hogy viszont-kiátkozással éljenek. Vencel király hívei biztatják őket fel Róbert Károly ellenében.2 0 Mindenesetre ehhez fogható példákkal csak a XIII. századi olasz városállamok szolgálnak, ahol semmibevették az interdictumokat és ellenbojkottot szerveztek. De „ellenkiátkozásra" kevés példa van. Francesco Ordelaffi tette meg, Forli tirannusa, de évtizedekkel később (1355).21 Ilyen körülmények között már Róbert Károly is társadalmi erőknek engedelmeskedett, amikor guelf múltjával nem törődve, hátat fordított a pápai igényeknek. A szentszék joggal csalódott benne. De aki oly gonddal szervezte újjá a kincstárat, nem is tehetett másként. Az Anjou fináncpolitika visszhangját kell látnunk abban a pápai levélben, amely arról panaszkodik Nagy Lajos uralmának vége felé (1375), hogy nincs még egy európai ország, melyből oly csekély összeg folyna be annaták és servitiumok, tizedek és egyebek címén, mint éppen a gazdag Magyarországból.2 2 Szívesen emlegeti polgári történetírásunk, hogy Nagy Lajos nem került ellentétbe a szentszékkel főpapi kinevezések tárgyában és anyagi kérdésekben. De elfelejti, hogy ennek oka az volt, hogy „kéréseit" tiszteletben tartották. Mikor azonban uralkodása második felében a szentszékkel való politikai viszonya megromlott, azonnal vitái is támadtak.2 3 Ugyanígy félrevezet az is, ha Zsigmond király államegyházi törekvéseit az 1404-i pozsonyi törvényrendelettől számítjuk csupán és nem vesszük tekintetbe az 1397-i temesvári országgyűlés hatá-18 „Assumpto nunc spiritu rebellionis et superbiae cum multae divitiae in praesenti persecutione Tartarorum acquisitae eos faciant insanire in Dei viventis offensam ..." Ld. Leges Eccles. II. 478. 1. 17 Ld. u. o. 490—91. 1. 18 Ld. u. o. 494. 1. " Ld. u. o. 500—501. 1. A kiátkozásra i. m. III. 7—8. 1. al Francesco Ordelaffi esetére ld. Volpe: i. m. 154—155. 1. 22 V. ö. Molnár Erik: A magvar társadalom története az árpádkortól Mohácsig, Budapest, 1949. 289. 1. " V. ö. Fraknói: i. m. 62. 1. Barta: i. m. 15. 1. — Nagy Lajos második korszakának éles vitáit Fraknói sem tudja letagadni és ellenkezésbe jut önmagával, i. m. 66—70. 1.
