Századok – 1950
Tanulmányok - Elekes Lajos: Hunyadi hadserege. 85
] ! 4 ELEKES LAJOS középre állította a janicsárokat, a szárnyakra a lovasságot és „serege nagyságában és gyorsaságában bízva" átkarolásra törekedett. Hunyadi az ellenfél nagy számbeli fölényét rendkívül tagolt hadrenddel ellensúlyozta, meghagyván embereinek, hogy azt megbontaniuk semmikép sem szabad. Középre állította gyalogságát, elől a nehéz fegyverzetűeket, mögéjük az íjászokat és lándzsásokat; a közép két oldalára két nehézlovas négyszöget állított. A szárnyakon nehézlovas négyszögek előtt helyezkedtek el a könnyűlovasok, s a négyszögek mögött a számszeríjászok, meg az erőddé formált szekerek. A támadást Hunyadi középen elhelyezett nehézlovassága a török közép, a janicsárok ellen kezdte meg, nyilván frontális áttörésre számítva. A páncélosok levágták a janicsárok zömét, de ugyanakkor a szárnyakon a török lovasság visszanyomta Hunyadi könnyűlovasait. Azok rendben vonultak vissza a nehézlovas négyszögek mögé, melyek felfogták és visszavetették a könnyebb fegyverzetű török lovasok rohamait. A beglerbég most tartalékait vetette harcba; sikerült megakadályoznia Hunyadi áttörési kísérletét, sőt visszanyomta a nehézlovasokat. Hunyadi erre tervet változtat: előre rendeli a szekérsorokat (carrorum agmina) e a szekérharcosokkal (essedariis) titkon körülvéteti a török szárnyakat. A bekerítés sikerül, először a jobbszárnyon: a törökökre hátulról lövedékek, tüzes nyilak hullnak s ezzel egyidejűen újabb frontális támadás indul. A szárny nem bírja a nyomást, megfut s magával ragadja az addig szilárdan álló másik szárnyat is. A csata sorsa eldőlt, a beglerbég is menekül a janicsárok maradékaival.109 Rigómezőre Hunyadi hosszú ideig s nagy gonddal készült. Készületeit hátráltatta, hogy nem kapta meg a várt pápai segélypénzeket. De így is nagyszámú zsoldost, zömmel gyakorlott. cseh és német katonákat toborzott össze. Ha nem is volt annyi embere, amennyiről a balkáni leírásokban olvasunk (Túróczi 24.000-ről ír, Chalkokondylas közel kétannyiról), serege volt olyan erős, hogy a szultán jónak látta egész haderejét összevonni vele szemben.110 Seregét alaposan felszerelte; a források kiemelik a tűzfegyverek s hadigépek jelentős számát. Hunyadi mind ezeknek, mind a fedezetükre állított gyalogoknak fontos, önálló szerepkört szánt, mint egy július végén Pozsony tanácsához írt leveléből is kitűnik. Ebben az előkészített szekerek és mozsarak elküldését sürgetve, kifejti, hogy a török — értesülése szerint — gátolni akarja a hadsereg dunai átkelését; fontos tehát, hogy a gyalogság a szekerekkel és tűzgépekkel együtt kompon átkelve, fedezze azt.111 A gépeknek s tűzfegyvereknek a csatában is szerepük volt, egyrészt a török rohamok visszaverésében, másrészt abban az éjjeli támadásban, mellyel Hunyadi, látva az erők egyenlőtlenségét, meglepetésszerűen akarta szétbomlasztani a török tábort.112 A szultáni haderő a szokott módon állt fel: középen a janicsárok, mögöttük a megerősített tábor, a két szárnyon a rumili illetve az anatóliai hadtestek, elől a végvidéki könnyűlovasok. Hunyadi „cseh mintára" szekérvárat Hadtört. Közi. 1919/21. 22. s к. Főforrásunk Bonfiri, ki adatait, mint maga mondja, Hunyadi volt hareosaitól kapta. Leírását a feldolgozások egy része azon az alapon utasítja el, hogy a kárpáti szorosokban nem volt hely ilyen csapatmozdu'atokra. Csakhogy egyrészt a csata helye kérdéses, másrészt a szekérsorok éppen elég bizonyságát adták mozgékonyságuknak nehéz terepen, például a husziták felvidéki hadjárataiban. 110 Chalkokondylas adatát (Corpus. Bonn. 55.) a török források is megerősítik, ld. pl. Thury: Török történetírók I. 23-, 146. — A továbbiakra ld. a Telekinél (Hunyadiak kora II. 79. s к.) összeállított forrásokat, v. ö. Hadtört. Közi. 1913. 571—578. 111 Thallóczv—Áldásy: A Magyarország és Szerbia közötti összeköttetések oklevéltára (MHH 1/33) 377—378.. Hadtört. Közi. 1911. 570. 112 A rajtaütési kísérletet Chalkokondylas említi, más forrásokból pedig, t. k. Hunyadi egy leveléből tudjuk, hogy cjjel „gépekkel" folyt a harc.
