Századok – 1950
Tanulmányok - Elekes Lajos: Hunyadi hadserege. 85
HUNYADI HADSEREGE 111 kor már nem volt idő új egybehívásukra. Elmaradt a balkániak támogatása is, részben a békekötés, részben egyéb okok miatt.8 8 Kik voltak ezek a felkelők? Nemesek aligha, hiszen azok, mint láttuk, vonakodtak a hadbavonulástól, kivált akkor, ha pénzt sem kaptak érte. De nem szorulunk következtetésekre: forrásaink, bár udvari-nemesi beállítottságuk következtében általában szűkszavúan intézik el a haderőnek ezt az elemét, összetételére mégis világosan utalnak. Bonfini az 1441 j i eseményekkel kapcsolatban félreérthetetlenül mondja, 'hogy a székelyek mellett „parasztok és városlakók" keltek fel; az aradi alispán 1443^ban jobbágyoknak ad menlevelet. Részletesen tájékoztat 1456-ban Tagliacozzi Jánosnak, a keresztesek toborzásában résztvevő ferencesek egyikének leírása. E szerint „mindazok, akik összegyűltek, a népből valók voltak, parasztok, szegényemberek, falusi papok, diákok, koldulóbarátok... Kevés fegyvert láthattál volna köztük, lovakat sem, legfeljebb az élelem szállítására... Legtöbbjüknek kardjuk volt, fütykösük, parittyájuk, mint a pásztoroknak; akadtak náluk számszeríjak, nyilak, szakállas puskák, ólomgolyók, vas csáklyák". „Földmívesek, szántóvetők, kapások" — írta a seregről egy másik ferences, Nicolaus de Fara.89 Túróczi szintén a sereg népi, zömmel paraszti jellegét emeli ki; Német-, Lengyel- és Magyarországban „nagy, jórészt paraszti tömeget" (multam, maxime popularis conditionis plebem) toboroztak; igen sokan jöttek el, főként Magyarországon, Lengyelországból pedig mintegy háromszázan; ez a sereg vívta ki a győzelmet — Mohamedet, a hódítót, „ki maga akart uralkodni az egész földkerekségen ... paraszti kéz verte le, járatosabb a kapa, mint a fegyver forgatásában".90 „Azok a társadalmi rétegek voltak itt képviselve, amelyekből 58 év múlva Dózsa György felkelőserege alakult. A felkelt nép rosszul, hiányosan volt felszerelve s csak hevenyészett kiképzésben részesült. De eltöltötte az elhatározás, hogy megvédi szegényes viskóit a felégetéstől, családját a rabságba hurcolástól, néhány darab jószágját az elhajtástól — el volt szánva arra, hogy megvédi azt, amit neki a haza a feudális társadalomban jelenthetett."91 A „szegényemberek" tömegeiben megvolt az elszántság és lelkesedés, védeni a hazát, ami, láttuk, hiányzott a kiváltságos „országlakosok"-ból, a regnicolákból, kik az országot maguknak kisajátították. így gyűlt össze Belgrád alatt — parasztokból, falusi és városi szegénységből, plebejus elemekből — az a hatalmas tömeg, melyet az egykorú források harminc-, negyven-, sőt hatvanezer embernyire becsültek.9 2 Voltak köztük külföldiek, így a Turóczinál is említett lengyelek mellett csehek, németek, osztrákok; egy forrás különösen kiemeli a bécsi diákok csapatának vitézségét.9 3 Azonban a külföldi keresztesek - zöme késett; jórészük csak ősszel, a király hadával érkezett Belgrád alá, hogy onnan, vezér nélkül maradván, dolgavégezetlenül térjen haza.9 4 Annak a seregnek javarésze, mely a szultánnal megütközött, Túróczi se A baj másik oka, mint ismeretes, a szultáni hadak átkelését elzáró pápai— velencei—burgundi hajóhad elégtelen működése s a genovaiak árulása volt. Minderre a fontosabh forrásadatokat ld. Teleki: Hunyadiak kora I. 412. s к., a keresztesek hazaküldésére Díugosz mellett Çallimachust, Schwandtner: Scrlptores II. (1765) 181. s к. Katona: História critica XIII. 1078—1079.: „omnes, qui convenerant, erant populäres, rustici, pauperes, sacerdotes, clerici, scholares, studentes monachi, fratres diversae religionis mendicantes...", ill. uo. 1097.: „agricolae, fossores et aratores". "u Schwandtner: Scriptores I. (1765) 438., 442—449. „Qui solus cuncta terrarum orbi dominari volebat.. . rusticanam per martum, quae potius sarculum quam arma tractavit, devictus est". 91 Molnár i. m. 288—289. 95 A számadatokat összeállítottá Teleki: Hunyadiak kora II 418. 93 Muratori: Rerum Italicarum Scriptores XXIII. 59., Teleki: Hunyadiak kora II. 437. ' J M Teleki: Hunyadiak kora II. 423.. 453., 473—474., jz.
