Századok – 1950
Tanulmányok - Elekes Lajos: Hunyadi hadserege. 85
HUNYADI HADSEREGE 99 járt Csehországban s így személyes tapasztalatból ismerhette (noha már Lipan utáni hanyatlásában) a huszita hadviselést s a cseh zsoldosok nagy harci értékét. Mert, ha hihető is, hogy hadvezéri és seregszervező tevékenységének egyes elemei olaszországi útjának tapasztalataira nyúlnak vissza, teljes határozottsággal állítható, hogy más, fontosabb elemek — így a cseh zsoldosok különös megbecsülése, kísérletezés a huszita hadviselés legsajátabb formájával, a mozgó szekérsorral stb. — közvetlen cseh, pontosabban huszita hatásra utalnak, aminek gyökerei bizonyára a csehországi út személyes élményeire vezethetők vissza. Zsoldosvezérkent került Hunyadi később, talán csak Albert idején, a török támadások erősödésekor az aldunai frontra, öccsével együtt Szörény, Görény, Orsova, Miháld várak védelmét vállalta, kezdetben mintegy száz páncélos kiállítására kötelezvén magát; seregének háromhavi, 2757 forintot kitevő zsoldja fejében kapott 1439 májusában bodrogmegyei birtokokat.34 Feladatának megfelelt: V. László idézett oklevele kiemeli, hogy a török támadásakor fivérével együtt „kiváló tetteket" hajtott végre s több kisebb győzelmet aratott. Valószínűleg ezért kapta — jellemzően: röviddel Albert dekrétuma után, mely szerint jövő évben zsoldosokkal indítanak hadat a török ellen — első országos tisztségét, a szörényi bánságot.85 Most már 200 lovast tartott „a mezőben" a várak védelmén kívül: ezek háromhavi zsoldjára kapott a királytól 2000 forintot s a fennmaradó 4000 fejében nagy zálogbirtokot (Ikös kerületet Temes megyében Morzsina mezővárossal). Betört a viddini szandzsákba s megtisztította az utakat a török zsákmányolóktól; ezekért az érdemeiért kapta Ulászlótól 1440 nyarán Solymos, Berekszó, Nyavalyás, Burján hunyadmegyei és Bosar temesi birtokokat.38 További — részben az Ulászló megválasztását követő belharcokban, részben a török fronton aratott — győzelmek eredménye (újabb birtokok mellett) az erdélyi vajdai, temesi ispáni s nándorfehérvári főkapitányi megbízatás — ez a három, külön is fontos országos tisztség, mely így együtt viselőjét az ország leghatalmasabb zászlósává tette s az óriási birtokokkal, bányákkal és aranymosókkal együtt Hunyadi későbbi politikai tevékenységének legfőbb anyagi bázisait biztosította. Az országos tisztségeket nemzedékekre kisajátító, azokat már mintegy családi hitbizománynak tekintő báróifamiliák. melyekkel később országos politikájában, így t. k. éppen az országos haderő szervezésének, a dispositio-k rendszerének kérdésében is szembefordult, már most, hirtelen felemelkedése, birtokszerzései s tisztségei miatt gyűlölték; rágalmakat szórtak rá s minden bizonnyal elgáncsolták volna, ha merik s tudják vállalni azt, amit Hunyadi vállalt és végrehajtott: a török megállításának, visszaszorításának roppant feladatát. Hunyadi felemelkedésének' alapja tehát a katonai siker, melyet mint zsoldosvezér, a fenyegetett déli fronton, éppen a legválságosabb időben ért el. S amint ekkor, a tisztségeit irígylő bárók gáncsaival szemben, úgy később is, amikor a viszály országos politikájának a központi hatalom megszilárdítására, a bárók hatalmának korlátozására irányuló tendenciái miatt élesedett ki, azok bosszúszomjas ligáival s fenyegetéseivel szemben elsősorban az védte meg, hogy a török kérdést másképpen, mint rajta keresztül, nem tudták megoldani. Ezt a kor politikai eseményeinek elbírálásánál állandóan szem előtt s4 Hurmuzak: Documente 1/2. 648. — Röviddel utóbb a királyné Kecskemétet zálogolja el 2500 aranyért, az említett „török torkában fekvő" várak védelmére, uo. 651—652. 35 V. ö. A magyar nemzet története (szerk. Szilágyi S.) III. 622—623., nagyjából he'yesen, de téves napi dátumokkal. A szept. 17-i dekrétumban még nem bánként, tíz nappal később, az Ikös kerületről szóló záloglevélben viszont már így szerepel. sS Hurmuzaki: Documente 1/2. 657—658., ill. 664—665. (Teleki: Hunyadiak kora, X. 89.)
