Századok – 1949
Lederer Emma: Az egyház szerepe az árpádkori Magyarországon 79
92 ledebkb emma Az Aranybulla pontjainak taglalására itt nem térhetünk ki, nem kívánunk rámutatni arra, hogy mennyiben szolgálták pl. at 13. és 14. pontok a „szegény" nép érdekeit, csak azt: szeretnénk kiemelni, hogy a világi nagybirtokosság érdekei mellett, igen súlyosan érintették a bulla pontjai az Egyház érdekeit is. Ezek közül ai pontok közül kiemelkedik a, 20. pont, amely szigorúan megtiltja a tizednek pénzben való szedését és kimondja, hogy amennyiben ezt mégis megtennék és a „püspökök ellene mondanának, nem fogunk nekik segíteni".41 Valószínűen az egyházi érdekeket1 sújtotta a sóraktárak 'központosítását kívánó pont, bármennyire beavatkoztak is az izmaelita és zsidó uzsorások, a sókereskedelem, még nyilvánvalóan az Egyház privilégiumát képezteL. a beregi egyezményt.) ч Az Aranybulla», illetőleg az azt létrehozó tömegmegmozdulás tehát igen súlyosan érintette az Egyházat. Azt az, Egyházat, mely évtizedek óta megszokta, hogy Rómából kiinduló parancsra is, irányt mutasson az uralkodóosztály legfelső rétegeinek, magáiniak a királynak és a világi nagybirtokosságnak is. Az egyháznagyok rémült jelentésekben számolnak be а pápának, aki pedig még ez év decemberében felel az egri érseknek és az egresi ciszterci apátinak, kiadva az utasítást, hogy most időlegesen össze kell fogni a, világi nagybirtokossággal, do a királlyal is, minden alulról jövő megmozdulás ellen. Ez a rendkívüli jellegzetes pápai bulla, így ír az Aranybulla körüli eseményekről : „Minél nagyobb számban gyűlik össze a sokaság, annál kevésbbé szokott az ész által megzaboláztaitni; míg egyesek saját óhajtásukat követve meggondolatlanul nem arra törekszenek, ami szabad, hainem ami nekik tetszik és köímyen zajomgásokra ragadtatnak, hacsak nem teljesíttetnek esztelen kívánságaik. Ennélfogva méltán kell alkalmazni a Aanítás orvosszerét, mely a lelkek szenvedélyességét megzabolázván, miután az arcátlanok bátorsága megfékeztetett, laz összeség okosan\ mérsékeltetik. Amint halljuk, Magyarországon legújabban az végeztetett, hogy az egész nép évente kétszer összejön,, ahol a mi Krisztusban kedves fiúnk, Magyarország nagyságos királya is jelen lenni tartozik és a felizgatott sokaság a királytól nehezen teljesíthető és igazságtalan dolgokat szokott követelni: nevezetesen, hogy az ország azon mátrfá&ai és nemesei, akiket gyűlölnek, méltóságuk ól és tisztjeiktől meg foszlatván-, űzessenek Ы az országból és javaik a nép között osztassanak szét." Majd utasítást ad arra nézve, hogy az Egyház „a gyülekező sokaságot tartsa az igazságosság korlátai közt és ne engedje, hogy a főurak személye és javai ellen bármit is cselekedjenek". (Kiemelés tőlem, L.) A világi és egyházi nagybirtokosság összefogása persze csak akként értelmezendő, hogy a „lázadó sokaság" ellenében fognak összeg mert abban a pillanatban, amikor világi nagyurak a legcsekélyebb hatalmaskodást is elkövetik az egyháziak ellen, már megszólal a pápai 1223-ban Hoinorius pápa igen erélyes hangú bullában követeli II. Endrétől két comes megbüntetését, akik az aradi káptalan jogait megsértették.44 1224-ben viszont az egresi apát-41 ,,Decime argento non redimantur, sed sicut terra protulerit vinum vei Segetes persoluantur. Et si Episcopi contredixerint. non iuuabimus." Marczali: Enchiridiion, 140. 42 „25. Sales in medio Regni non teneantur, nisi tantum in Zoloch et in Scegoed et in Confiniis." Marczali: i. m. 141. 1. 43 Fejér C. D. III/l. 390. 1. 44 „Cum olim fecissemus regem Hungáriáé commoneri. ut dilectis ffliis — Preposito et Gapitulo Orodiensis Ecclesie satisfaceret de damnis quae N. et О. (Nicolaus et Othes.) Comitates per se ас quosdain paganos... in bonis ipsius Ecclesie, quam etiam in patrimonio Prepositi supradicti; illis satisfacere non curante..." Fejér С. D. III. 1. 412. 1. ,
