Századok – 1949

Lederer Emma: Az egyház szerepe az árpádkori Magyarországon 79

az egyház szerepe az árpádkori magyarországon 81 éppen az imádott Nyugat mintaállamaibanj a „laikusoktól kezdettől fogva különválasztott papi rend a Karoling korban megpróbál tiszta világi politikai ügyekben is vezetőszerephez jutni, vagyis az Mámmá lenni". (Aláhúzás Bónistól.)4 Már sokkal régebbeni Pleidell Ambrus arról beszélt, hogy a Szent István által alapított összes királyi monostorok, de a püspökségek is ú. n. immunitást élveztek, vagyis saját igazságszolgáltatási joguk volt népeik felett és ezek a népek a „közterhekben" nem vettek részt.6 Az állam keletkezése kérdéséinek, a társadalmi és gazdasági összefüggéseknek teljes figyelmeim kívül hagyásával lehetett csak ezt a kérdést ennyire összebonyolítani. Viszont éppen ezért szorul tisztázásra, hogy mit is jelentettek az egyháziak az államalapítás körüli időkben. A keresztény királyság megteremtőit, a nagy oktatókat, akik népünket a „barbár sötétségből" kivezették vagy valami egyebet? Mikor Géza és Szent István аи, állam megszervezéséhez hozzáfogtak, az uralkodóosztály meglehetősen gyenge volt az egyre nagyobbszámú rabszolgákból és szolgáltató népekből álló elnyomottak fékentartására és még sokkal inkább a régi nemzetségi „szabadságukhoz" ragaszkodó pásztorok átmeneti rétegének leigázására. Segítséget hívtak Nyugatról, a fejlettebb haditechnika birtokosait, a lovagokalt és a keresztény ideológia fegyverével felvértezett idegen papokat. De ugyanekkor a papság nemcsak az ideológia fegyverével vonult be az országba, hanem a feudális földbirtoknak a nyugati lovagokénál is fejlettebb gazdasági rendjével is. Amennyire a niagyoni gyér adatokból következtetni tudunk, a miagyar „nagybirtok", legalábbis a megtelepedett nemzetség, — illetve törzsfők birtokai még a rabszolgatermelés alapján állottak. Nem hagyhatjuk ugyanis figyelmen kívül, hogy kalandozó hadjárataink főcélja rabszolgaszerzés volt és éppen a;z egyik legutolsó kalandozásról szóló nyugati beszámoló arról beszél, hogy Liudolf egyik hívétől több mint ezer parasztcsaládot hajtottak el rabszolgaságba 954-ben, egy évvel az augsburgi csata előtt.® Természetesen itt nemi az ezerm, mely bizonyára; a középkori krónikák megfelelő túlzása;, van a hangsúly, hanem a „parasztcsaládom", amelyek nyilvánvalóan telepítés céljából kerültek rabszolgasorba. A legfejlettebb birtok ebben a, korban, a fejedelmi birtok, a szláv szolganépek eléggé meghatározatlan termékszolgáltatásán nyugodott. A nemzetségi szabad magyarok pásztorkodni akartaik; kis, sziabad földterületükön! folytatni akarták a nomád pásztorkodásnak e szűk területen egyre lehetetlenebbé váló rendjét. A bejövő szerzetesek, monostoraik alapítására, az államszervező fejedelemtől, illetve királytól hatalmas, nagyrészben néptelen birtoktesteket kaptak. Ezek közé a birtoktestek közéi ékelődve sok kis, szabad pásztor földje terült el. (A középkori feudális nagybirtok mindenkor ú. n. szórt birtok volt, a különböző eredetű birtoktestek, egymás közé ékelődve, alkottak egy-egy ilyen birtokot.) És kaptak ehhez aránylag kisszámú rabszolgát, állatot, némi felszerelést.7 Az egyházi férfiak azután megszervezték ezeket a birtoktesteket, akként, hogy a kis szabadok földjeit kisajátítva, őket magukat megtérítették és 4 Bónis György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban, 1948. 112. 1. 6 Pleidell Ambrus: Egyházi és világi immunitás. B. M. T. I. Évkve. 1934. 42. 1. ' Pauler: A magyar nemzet története Szent Istvánig, I. kötet, 79. 1. 7 Az 1055-i tihanyi adománylevélben (első hiteles adománylevelünkben) „... tradidit in terris cultis et incultis, in vineis, -in agrieulturis, in servis, in ancillis in equis, in bubus et ovibus et porcis et apibus et ipsorum custodibus et in ornamentis..." Mikor közelebbről megjelöli ezeket az adományokat. így szól: „Vacce C. oves septingente, porci C, apium vasa L, preterhec ad necessaria fratrum per singulos annos constituimus de armento regali L poledros Inter omnes namque sunt servorum ecclesie CXL," Marczali: A magyar történet kútfőinek kézikönyve (Enchiridion) 82. és 85. 1. 6*